Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi.
- Jean-Paul Sartre
Az önmegvalósítás mit is jelent valójában?
Az önmegvalósítás fogalma a 60-as évektől került be a mindennapi szóhasználatba, a humanisztikus pszichológia születésével egy időben. Legismertebb képviselője Abraham Maslow, amerikai pszichológus volt, aki sokáig úgy gondolta, az önmegvalósítás a legmagasabb szintű emberi motiváció.
Önmegvalósítás alatt azt a késztetést értette, amikor az egyén a benne rejlő lehetőségeket, készségeket, adottságokat kiaknázza és erőforrásait felhasználva a legmagasabb szinten műveli.
Egyszerűen megfogalmazva, azt jelenti, hogy igyekszel a legtöbbet és a legjobbat a legmagasabb szinten kihozni magadból.
Az önmegvalósítás manapság a karrier szóval jár kéz a kézben, ami megtévesztő, mivel az önmegvalósítás fogalma nem egyenlő a sikerrel, a gazdagsággal, az elismeréssel és a hatalommal.
Az önmegvalósítás egy út
Mindenkinek a saját egyedi útja, és ez akkor érhető el, ha tudod pontosan mit szeretnél, motivált vagy, mindent meg is teszel érte és ezért ki kell lépned a komfortzónádból, melyet azért teszel meg, hogy azzá válj, akivé szeretnél.
Lehet valakinek egy gyerekkori álom megvalósítása a célja és számára ez az önmegvalósítás, pl. színészként járni a világot. Másnak viszont lehet egy saját ötlet megvalósítása cégalapítással, ahol akár egyedi darabokat gyárt egy adott célcsoportnak, pl. ajándéktárgyakat kizárólag kisgyermekes vállalkozó anyukáknak.
A motivációkutatás egyik legismertebb modellje, mely aktualitását mai napig nem vesztette el, Maslow szükségletelmélete.
Rengeteg területen alkalmazzák. Leggyakrabban önfejlesztő szemináriumokon találkozunk vele, ahol motiváció fejlesztésre használják fel.
Ahhoz, hogy pontosan megértsük és értelmezzük Maslow elméletét, ismernünk kell, mi a motiváció.
Alapvetően a motiváció olyan ösztönök összessége, amelyek cselekvésre sarkallnak minket.
Motiváció lehet az is, ha bármilyen észszerű indokot találunk arra, hogy cselekedjünk.
Cselekvés nélkül hiába is vagy motivált, mert akkor csak a képzelőerődet veszed igénybe, de célba soha nem érsz.
Kétféle motivációt ismerünk.
A külső motiváció az, ami a környezetünkből érkezik és általában megjutalmaznak minket azért, ha teszünk valamit. Például a főnököm megbízott egy külön feladattal, és ezért több fizetést kapok a hónap végén. Vagy felkérnek egy előadásra, amiért megfizetnek, vagy óradíjban fizetnek meg, ha vállalok egy kerti munkát.
A belső motiváció teljesen más. Van egy célom, egy vágyam, amit szívem szerint szeretnék elérni, és rendelkezem egy mély önismerettel, ismerem a képességeim, és az erőforrásaim, ezekre szükségem van. Tudom, hogy képes vagyok megvalósítani a célom. Tehát ha minden szinkronban van: a vágy, a gondolat, az érzés, akkor ez egy olyan akaraterőt, energiát és magabiztosságot ad, mellyel ki fogok tudni lépni a komfortzónámból. Kihívásnak fogok tekinteni mindenféle elibém gördülő akadályt és át fogom lépni az összes gátat, hogy elérjem a kitűzött célt. Minden akadályból tanulok, saját magam hasznára fordítom. Ha földre estem, felkelek, mint a keljfeljancsi és továbbhaladok a célkitűző utamon.
Ha szorongok és félek tőle, ráadásul gyerekkorból átvett tévhiedelmeim is vannak, lelki blokkok is akadályoznak, ha kételkedek magamban, és nem hiszek magamnak, hogy erre képes vagyok, ha az önértékelésem nem jó és az önbizalmam kevés, akkor bizony mindig fogok találni egy olyan okot, amivel el fogom halogatni ezt a célt. Alkalmazni fogom a már jól ismert önszabotázs minden lépését, és saját magam fogom megakadályozni, hogy ez sikerüljön.
Belső motivációra példák:
Szeretnék kimenni külföldre dolgozni, ehhez nyelvet kell tanulnom, ezt magamért teszem, és ha ez egy konkrét cél, akkor belefogok.
Szakvizsgát kell tennem, ha szakorvos szeretnék lenni, ez is egy belső motiváción múlik. Ha netalán gyerekkoromban azt mondták nekem, és ilyenek csengenek a fülemben “te erre nem vagy képes, ez nem neked való, bele se fogj, nem fog sikerülni”, ezt nem fogom figyelembe venni, mert ez egy tévhiedelem lesz, mert ha elhiszem, ez egy lelki akadály lesz a megvalósításban. Saját magamért teszem és alig várom már, hogy gyermekorvosként gyerekeket gyógyítsak. Ez lesz a belső motivációm, mely ebben az esetben felülírja a gyerekkori tévhiedelmet.
A Maslow piramis szintjei
A piramis értelmezése: a szintek egymásra épülnek, ha az alsó szint minden része teljesül, utána következik a második szint, és így tovább. Ha valami hiányzik, előbb azt kell teljesíteni, és utána lehet a felsőbb szintre lépni.
5 féle szintet különböztetünk meg:
1. szint: Fiziológiai szükségletek
A fiziológiai szükségletek az ember számára nélkülözhetetlen szükségletek, amelyek az életben maradáshoz nélkülözhetetlenek: légzés, étel, ital, alvás, lakhatás.
2. szint: Biztonsági szükségletek
Ide tartozik munkahely, mely anyagi és pénzügyi biztonságot ad, az egészség védelme: orvosi ellátás, gyógyszerek elérhetősége, állami szintű jogi és szociális háló, a törvények, melyek a személyek biztonságát biztosítják.
3. szint: Kapcsolatok, azaz társas szükségletek
Ez a szint a valahová tartozás érzéséről szól. Ide tartozik: család, barátok, tágabb közösségek, klubok, sportegyesület.
4. szint: Elismerés szükséglete
Értékesnek akkor érzi magát az ember, ha elismerik az élet különböző színterein, mint az iskola, munkahely, család, párkapcsolat.
Maslow két részre bontotta az ide tartozó szükségleteket:
Alacsonyabb szintet jelenti egy dicséret az elvégzett munka után, de lehet hírnév, státusz, presztízs.
Magasabb szinten kialakul az önbecsülés, önbizalom, önértékelés, függetlenség.
Az elismerés szükséglete már a gyermekkorban megjelenik, a gyermekek és kamaszok fejlődésében kiemelt jelentőségű. Ha iskoláskorban megkapják a gyerekek a kellő figyelmet és elismerést, akkor kialakul az egészséges önbecsülés és önbizalom, ami eleve megelőzi a felnőttkori problémák jelentős részét.
5. szint: Önmegvalósítás szükséglete
Ez a szükséglet van a Maslow-piramis csúcsán. Jelentése, hogy az embernek igénye van arra, hogy azzá váljon, akivé szeretne, hogy kihozza magából a maximumot, és megvalósítsa álmait, elképzeléseit.
Mire van szükséged, hogy megvalósítsd önmagad és azzá válj, aki mindig is szerettél volna lenni?
- önszeretet, olyannak szereted magad, amilyen vagy,
- önismeret, ismered az erőforrásaid, az erősségeid és a gyengeségeid,
- önértékelés, tudod értékelni a képességeid és tanulsz a hibáidból,
- önbecsülés, tiszteletben tartod az értékeid és nem kételkedsz bennük
- betonbiztos önbizalom, mely magabiztos és helyes döntéshozatalban segít,
- motiváció, tudod mire vagy képes, és mit szeretnél elérni, ezért lépéseket teszel,
- komfortzónából való kilépés, cselekedsz, ha valamit el akarsz érni,
- reziliencia, a rugalmas ellenálló képesség segít felállni bármilyen nehéz helyzetből.
GYAKORLAT:
Önmegvalósításra fel!
- Gondolkozz el azon, számodra mi lenne az önmegvalósítás konkrét végcélja.
- Nézz végig az életutadon, ez teljesült-e, vagy még nem sikerült elérni.
- Ha nem, milyen akadálya van, hogy ez még teljesüljön.
- Ha szeretnéd elérni, milyen lépések szükségesek hozzá, hogy megvalósuljon.
- Írd le ezeket a lépéseket, de maradj a realitás talaján, azaz legyen megvalósítható.
- Majd tűzz ki határidőket, írd be a naptáradba és vágj bele!
Ha személyre szabott önmegvalósítási tervet szeretnél, mert egyedül nem tudod megírni, és a segítségemre van szükséged, írj.
Foglalj időpontot a honlapomon, vagy e-mail címemen is elérsz. Választ 24 órán kapsz.