Mit nevezünk halogatásnak?
Egy szándék, cél megvalósításának az elkerülése, fontos feladatok elkezdésének vagy befejezésének az elhalasztását jelenti egy megadott időre.
Két fajtája van.
Tudatos halogatás az, amikor előre eltervezem, hogy valamit nem fogok megtenni, és azt a valamit valamilyen okból elhalasztom. Vagyis tudatosan halogatok valamiért, az okát is természetesen tudom. Lehet félek tőle, szorongok, hogy valami bekövetkezik, ha megteszem. Ezért inkább halogatok. Az is lehet, nem is olyan fontos nekem, amit halasztok, azaz nem vagyok eléggé motivált abban, hogy elérjem azt a célt.
Például ha valamit elvárnak tőlem, de semmi kedvem hozzá, akkor addig halasztom, míg lehet: ez lehet akár egy határidős munka. De ide tartozik az is, hogy vizsgát halogatok, mert bizonyítanom kell a szüleimnek, hogy képes vagyok rá.
Nem tudatos halogatás, amikor nem készülök rá, és fogalmam sincs, miért teszem, emiatt a kitűzött feladatot nem végzem el, és a tervezett célt nem fogom elérni. Ennek is van oka, de erről nem tudok, mert a folyamat a tudattalan elmében zajlik és a háttérben félelem van, azaz félek valamitől. Például vizsga előtt kirúgok a hámból, vagy állásinterjú előtt elmegyek este mulatni, reggel pedig elalszom és nem ébredek fel időben, így az adott megbeszélt időpontra nem megyek el.
Miért halogatunk?
A kiváltó ok mindenkinél ugyanaz: sokkal könnyebb halogatni, mint szembenézni az előttünk álló feladat kiváltotta nehézségekkel, stresszel és negatív érzelmekkel, legyen az önbizalomhiány, önértékelési probléma, unalom, szorongás vagy frusztráció.
Mi a halogatás mozgatórugója?
Mi is lenne más, mint a tudattalan elme. Ahhoz, hogy tisztábban láss és megértsd, miért is halogatunk, pár szóban elmagyarázom.
A tudattalan elme véd a változásoktól, mert a változás arra késztet, hogy kilépj a komfortzónádból. A komfortzóna egy biztonságos és védett terület, itt semmi változás nem történik, sokan ebben a mókuskerékben élik le az életüket. Itt semmiért és senkiért nem kell aggódni, mert változtatni sem kell. Viszont a komfortzónán kívüli terület lehet akár veszélyes is, amibe ha kilépsz, azonnal bekapcsolja az “Üss vagy fuss” életmentő gombodat. Ettől véd a tudattalan elme.
A tudattalan elme mindent meg fog tenni, hogy megállítson, megakadályozzon az első lépéstől, melyre a változáshoz és változtatáshoz mindenképp szükség van.
Akkor is ezt fogod tapasztalni, ha valójában egy pozitív dolgot szeretnél elérni, mert a tudattalan elme nem tudja, hogy ez számodra kockázatot rejt vagy sem.
Mit fogsz érezni, amikor halogatsz?
Szorongás, félelem, belső feszültség, idegesség, alvászavar, és egy nagy ellenállás, ami arra késztet, hogy halogass. Testi tüneteket is okozhat, mint pl. fejfájást, migrént, gyomorpanaszokat, de akár bőrkiütéseket és más “furcsának érzett” panaszokat. Ki mire hajlamos, olyan testi és ún. pszichoszomatikus tünetek jelennek meg, melyek a nálad érzékenyebb szerveket vagy szervrendszereket érinthetik.
Milyen gondolatok ugranak be, mikor halogatsz?
Ez mindenkinél másképp jelentkezik: pl. ráér, még van rá idő, még nem sürgős, majd ha időm van rá, majd utolsó nap, nincs kedvem hozzá, nem biztos, hogy ez fontos, nem vagyok rá képes, már máskor is későbbre halasztottam, és akkor is megcsináltam, mi van, ha nem fog sikerülni, stb.
A halogatás egy rossz szokás, amit lehet, hogy gyerekkorodban láttál a szülői házban és átvetted, lemásoltad, magadévá tetted, pedig ha belegondolsz, ez nem is a te szokásod.
A szüleid, nagyszüleid, testvéred vagy unokatestvéred szokása, és mivel ez egy kényelmes dolog, nem kell stresszel szembenézni, ezért gyakran alkalmazod. Zavar, de mégis megteszed.
A hátránya a halogatásnak, hogy ahelyett, hogy valamit a tervezett határidőre elvégeznél és túl is lehetnél rajta, és egy gonddal kevesebb lenne, amit megoldottál, tologatod magad előtt addig, míg tornyosulni fog előtted, és már a megoldás sem lesz rá jó.
A halogatás bűntudatot és lelkiismeretfurdalást is okozhat, és hibáztatni fogod magad, amiért ezt teszed. Az önszabotázsnak egyik formája, amikor saját magunk akadályozunk meg fontos dolgokat a halogatással, pedig vágyunk rá, hogy megoldjuk.
A halogatás a leggyakoribb rossz szokás, melyen lehet változtatni, és meg is lehet szüntetni.
Hogyan szüntesd meg? Egy feladat és hét lépés a változtatásra.
Vedd elő a jegyzetfüzeted. Azáltal hogy leírod, vizuálisan és írásban is megerősíted a változás tényét.
Írj egy listát, te mit szoktál halogatni. Gondolkodás nélkül, jegyzetelj le mindent, ami eszedbe jut.
Majd válassz ki egyet a listádból. Priorizálj, mi az a listában, amit először szeretnél megváltoztatni.
Dolgozd ki a részlépéseket. Célja, a komfortzónából való kilépés megkönnyítése lesz.
Tűzz ki határidőket minden lépésre. Fontos, hogy tartsd magad hozzá, ne halogass tovább, előnye az, hogy megtanulsz kitartónak is lenni.
Kezdj bele, és tedd meg az első lépést. Hangold rá magad előtte kb 3 nappal.
Ahogy megvan az első lépés, pipáld ki, ez sikerélményhez vezet. A sikerélmény örömhormonokat termel, és erőt ad a következő lépés megtételére.
Majd folytasd a következő lépéssel mindaddig, míg eléred a célod.
Ha a lépések kidolgozásában segítségre van szükséged, írj emailt, ingyenes konzultációban a saját stratégiádat felállítjuk.