Hogy miért?

Mert a stressz és a pszichoszomatika kéz a kézben jár, és mert a stresszre általában pszichoszomatikus panaszokkal reagálunk.

Nincs olyan ember, aki eddig ne esett volna át valamilyen pszichoszomatikus panaszon egyszer vagy többször életében. Ezt mindenki megtapasztalja saját bőrén. A probléma az, hogy sajnos jelentőséget nem adunk neki és át is lépünk rajta, nem foglalkozunk vele.

Miért kéne nagyobb figyelmet fordítani rá?

Mert meg tudnánk előzni a később jelentkező betegségeket, és nem kéne életünk végéig gyógyszert szednünk. A leggyakoribb a tartós stresszre jelentkező magas vérnyomás, melynek korai jelei közé tartozik a stressz hatására fellépő vérnyomáskiugrás, szapora pulzus, nyomásérzés a fejben, a tarkó tájékán vagy akár fejfájás.

A stressz mindennapos, különböző formákban jelenik meg, alattomos és láthatatlan, és jelen van mindenhol. Bárhol találkozhatsz vele: a munkahelyeden, a vállalkozásodban, a családodban és a magánéletedben is. 

A stressz nem válogat, lehetsz alkalmazott, cégvezető, magas pozícióban lévő, akkor is rád talál. 

Mi a jelentése?

Egyszerűen megfogalmazva a pszichoszomatikus betegségek azok, amelyeket lelki okok és stressz váltanak ki.

Két fajtája van: 

  1. Pszichoszomatikus betegségek, amiknél van konkrét szervi, szöveti elváltozás, de maga a stressz súlyosbítja, és ha valaki stresszel, akkor látványosan romlik az állapota. Ezt általában el is szokták fogadni, mert valamelyik szervnek a zavara, betegsége áll fenn, és ezt gyógyszerrel kezelik. Ide tartozik pl. a pikkelysömör. 
  2. A tisztán lelki okok és stressz létrehozta pszichoszomatikus zavarok, melynél minden orvosi lelet negatív, nincs semmilyen elváltozás a különböző képalkotó eljárásokban (röntgen, ultrahang, CT, MRT), mégis  kialakul pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, vagy vannak különböző panaszok, melynek okát nem találják. És ezzel érthetetlenül állnak szemben, erre nincs gyógyszer, és nem tudnak mit kezdeni vele. Ezt nem szokták elfogadni. A panaszos egyik orvostól a másikig jár, egyik vizsgálat a másik után történik meg, mert nem tud belenyugodni, hogy nincs konkrét fizikailag kimutatható kiváltó ok vagy betegség.

A következő panaszok lehetnek pszichoszomatikus eredetűek: 

  • gyomorgörcs, túlzott gyomorsav, reflux, 
  • mellkasi nyomásérzés, szorító érzés
  • gombócérzés a torokban, 
  • gyakori köhögés, 
  • különböző bőrelváltozások, 
  • allergiák,
  • krónikus fejfájás, 
  • migrén, 
  • krónikus fáradtság, 
  • alvászavarok, 
  • pánikszerű rosszullétek, 
  • hangulatzavarok
  • táplálkozási zavarok
  • túlsúly
  • gyakori húgyúti fertőzések
  • különböző nőgyógyászati panaszok, 
  • funkcionális meddőség, mely visszafordítható
  • légzőszervi betegségek, asztma
  • pajzsmirigy alul- vagy túlműködés
  • krónikus fájdalmak
  • funkcionális szexuális zavarok

Mik  a kiváltó okok? Mi vezet el pszichoszomatikus betegségekhez?

Természetesen a már sokak által ismert  STRESSZ, ami mindig más formában jelenik meg, nem egyértelmű és csak később tudatosítjuk.

A pszichoszomatikus betegség vagy zavar nem mindenkinél alakul ki, csak azoknál, akik hajlamosak testi/lelki/mentális panaszokkal reagálni konfliktus-vagy stresszhelyzetben.

Pszichoszomatikus sérülékenységről beszélünk, ha valaki érzékenyebben reagál a stresszre, és ezáltal testi vagy akár lelki (pl. pánik) tünetek jelennek meg.

A stresszhez való egyéni hozzáállás a döntő, ki hogyan áll a stresszes helyzethez, mert van pozitív stressz (eustressz) és van negatívan megélt stressz (distressz). Erről itt olvashatsz részletesebben.

Ami szintén fontos tényező, hogy stressz esetében hogyan reagálsz, az “üss vagy fuss” reakció szerint, azaz elmenekülsz és későbbiekben is kikerülöd a stresszes helyzeteket vagy szembeszállsz, és harcolsz és győzni fogsz. Mindkét eset erőt és energiát igényel. 

A stressznek vannak különböző fázisai, melyet általános adaptációs szindróma név alatt vizsgáltak, és itt található róla leírás.

A pszichoszomatikus betegség kialakulásában  a tartósan fennálló stressznek van kiemelkedő szerepe.

A tartósan és ismétlődő stresszhelyzetek az egyénre jellemző magatartást váltanak ki. Ez lehet személyenként változó: van aki gyomorpanaszokkal reagál, de van aki vérnyomáskiugrásokkal, és előfordulhat pánikszerű rosszullét is. Amennyiben nem változtatunk rajta tudatosan, akkor általában ugyanúgy és automatikusan játszódik le mindig a stresszreakció. 

Milyen hormonokat termel a krónikus stressz?

Adrenalin

Stressz során először adrenalin termelődik a mellékvesében.

Ez a hormon kapcsolja a szervezetet “harcolj vagy menekülj” üzemmódra. Nő a vérnyomás, a pulzus, a légvételek száma, kitágulnak  a pupillák, megfeszülnek az izmok, a cukorszint emelkedik, fokozódik a zsírégetés.

Kortizol

Szintén a mellékvesében képződik a kortizol, és a feszültség mielőbbi leküzdését szolgálja, a neve emiatt “antistressz” hormon. Tartós stressz esetén egyfolytában termelődik, addig míg a mellékvesék kifáradnak és leáll a termelése, ekkor alakulnak ki a betegségek: szív-, érrendszeri betegségek, daganatos betegségek. A kortizolhiány vezet depresszióhoz, krónikus fáradtsághoz, koncentráció zavarokhoz is.

A kortizol egyik jelentős szerepe, hogy megemeli a vércukorszintet, hogy veszély esetén elég energiát biztosítson a szervezet részére. Erre a hasnyálmirigy inzulint fog többet termelni, ami a vércukorszint csökkenéséhez vezet, és a cukros ételek iránti vágyakozáshoz, sóvárgáshoz vezet. Ez az ún”cukoréhség” vagy nevezhetjük “édesség után sóvárgás”-nak, ami stressz esetén falási rohamokban nyilvánul meg, ez pedig egyenes út a túlsúlyhoz.

Prolaktin

Termelése fokozódik stressz esetén, tejelválasztást szoptatás/terhesség nélkül is elindíthat, férfiaknál is, fáradtságot, libidócsökkenést, menstruációs zavarokat okozhat, akár kimaradást is több évig, gyakran pajzsmirigy alulműködéssel, PCOS és IR-el jár együtt, teherbeesési nehézséget is előidézhet.

Ösztrogéndominancia

Csökken a progeszteron szintje a prolaktin emelkedésével párhuzamosan. Az ösztrogéndominancia menstruációs zavarokat, vetélést, teherbeesési nehézséget, hangulatingadozást, miómát és migrént okozhat.

Pszichoszomatizálsz? Meglepődsz, ha végigolvasod és magadra ismersz!

Mi a teendő? Hogyan előzd meg a pszichoszomatikus betegségeket?

Végezd el ezt a feladatot.

Vegyél elő egy jegyzetfüzetet és írd le az alábbiakat:

  • Milyen típusú stresszhelyzetek fordulnak elő nálad (pozitív vagy negatív)?
  • Kezd el figyelni a stresszre adott reakcióid és jegyezd le.
  • Amennyiben testi panaszok jelennek meg, egy 1-10-es skálán jegyezd fel.
  • Ha túlreagálod a stresszre való reakcióid, köv. alkalommal tudatosan változtass rajta.
  • Milyen gyakran fordul elő nálad olyan helyzet, melyre stresszesen reagálsz?
  • Kezdd el elemezni, mi az, ami ismétlődik minden alkalommal a viselkedésedben.
  • Mi az, ami téged zavar, idegesít egy ilyen helyzetben?
  • Félsz vagy szorongsz ilyenkor valamitől?
  • Milyen érzéseket vált ki belőled? (düh, harag, idegesség, feszültség, stb..)
  • Mire gondolsz ilyenkor? (félek a vitáktól, konfliktustól, megmérettetéstől, stb..)
  • Elemezd mi lehet mögötte, mi váltja ki (önbizalomhiány, megfelelési kényszer, stb.)
  • Ha megtalálod a kiváltó okot, kezdj el azon dolgozni.

Ha szeretnéd a segítségem kérni, mert elakadtál a stresszreakcióid elemzésében, keress emailen és egyeztetünk időpontot egy ingyenes konzultációra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This field is required.

This field is required.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás