Barion Pixel

Önbizalomhiányban szenvedsz külföldön élő magyarként?

A külföldre költözés jelentős próbatételt jelent kivétel nélkül mindenkinek. Ez egy valódi kihívás. Amikor az ember külföldre költözik, rengeteg gondolat kavarog a fejében, mely kezdetben a nyelv kommunikáció szintű elsajátítása, a lakhatás, az új munkahely és a megélhetés körül forog.

A külföldre költözés lehet egy izgalmas önismereti út, ha így állsz hozzá, mely erősebbé teheti a személyiséged. Ebben a helyzetben fogod magad nemcsak kiismerni, de megismerni is. A reziliencia azaz a lelki ellenálló képesség fog ebben segíteni neked.

Az új kultúra rengeteg változást hoz az életünkbe, amit először is meg kell ismerni, mi egyezik a saját kultúránkkal és mi az, amiben különbözik. Majd későbbiekben fokozatosan alkalmazkodni kell, nemcsak az emberekhez, hanem a szokásokhoz is.

Ami a legjobban megsínyli a külföldre költözést, az az önbizalmunk, amivel nem igazán foglalkozunk, mert nincs  időnk és nem is gondolunk rá. Sőt, a szőnyeg alá söpörjük, mert a megfelelési kényszer hatása alá kerülünk.

16 évet éltem Németországban 3 különböző megyében, mindegyikben más volt a beszéd, a tájszólás, a szokások és az emberek is másképp viselkedtek. De még a szabályozások és a törvények is különböztek. 

Mindegyik munkahelyemen találkoztam olyan emberrel, aki külföldigyűlölő volt, és ezt ki is nyilvánította szóban és cselekedetben is. Szóban a rosszindulatú megjegyzések voltak, aminek semmi kiváltó tényezője nem volt, mert okot nem adtam rá, a cselekedet pedig, hogy akadályozott a munkámban, ami odáig is fajult, hogy az ügyeleti rendszerből átmenetileg kiemeltek, mert azt találták ki, még hibázom, mert nem ismerem az ottani szabályokat, ami természetesen nem volt igaz. De hiába is bizonygattam, nem nekem hittek, ami nagyon rosszul esett. Erre később rácáfoltam és bebizonyítottam nekik, képes vagyok a rám bízott munkát elvégezni, akár jobban, mint ők, de ehhez időre volt szükség a részükről, mert bizalmatlanok voltak.

Milyen területen jelentkezik az önbizalomhiány külföldön élő magyarként?

Önbizalomhiány külföldön

Talán a legfeltűnőbb, hogy alkalmazottként bérkülönbségek vannak, ez törvényileg szabályozva van, még adóforma is létezik kimondottan külföldi számára. Ez már valójában megkülönböztetésnek felelne meg, de mivel törvény védi, ezt el kell fogadni. Ilyenkor emésztheti az ember magát, kavarognak az ilyen típusú gondolatai: miben vagyok én más, miért vagyok kevesebb és kisebb értékű, nem ismernek el a szakmámban, a magyar oklevél kevesebbet ér, és hasonló kérdések merülnek fel. Hiányérzet lép fel és egy bizonytalanság, ami önértékelési problémát okozhat és önbizalomhiány formájában mutatkozik. Egy külföldi magyar kevesebb bért kap, mint egy ottani ugyanabban a szakmában dolgozó. Nekem évente hosszabbították meg a munkavállalási engedélyem, és 3 évig nem hagyhattam el az első munkahelyem, 3 év után kaptam meg egész Németország területére végül is a munkavállalási engedélyt, akkor mehettem más klinikára dolgozni.

A munkahelyi légkör teljesen más, mint a megszokott magyarországi. Alkalmazkodni kell kint a többi dolgozóhoz, a helyi szokásokhoz, a munkahelyi vezetőkhöz, mert a hierarchia szigorúan be van tartva és ily módon több főnöke is lehet egy embernek. Kezdetben kicsúfolhatnak, kinevethetnek a kevés nyelvtudás miatt. Persze vannak olyanok is, akik segítőkészek, van kivétel. De a megfelelési kényszer az ilyenkor nagyon magas mércén van. Ki ne szeretne hamar beilleszkedni és alkalmazkodni a munkatársakhoz? Megmutatni, képes jó szakember lenni. Sok negatív gondolat cikázik át az ember agyán: elég jó vagyok-e, képes leszek megfelelni az elvárásoknak, a tudásom vajon eléri az ő szintjüket, vajon mit gondolnak rólam és hasonlók. Ezek mind az önbizalomhiány jelei. 

Ha valakinek nem volt önbizalomhiánya, valószínűleg annak is lesz, mert az alkalmazkodási folyamathoz kapcsolódik egy kisebbrendűségi érzés is önértékelési problémákkal és szorongással is, mivel az adott ország oktatási rendszerét senki sem tanulmányozza, mielőtt kiköltözik, és nem tudhatja, hogy az ő tudása megfelel az ottani követelményeknek vagy nem. Saját példám: igazságügyi orvosszakértői szakvizsgám nem EU-konform, nem ismerik el egy EU országában sem, mert különbözik az oktatási tananyag és hiányzik belőle egy fejezet. Ledöbbentem és fájdalmas volt, mikor ezt megtudtam, de már túltettem magam rajta.

A mindennapokban nagyon sok új és idegen inger ér minket egy más országban. Emiatt gyakran idegennek érezzük ott magunkat. 

Betelepszik a magány is a gondolatainkba, mert kevés kapcsolatot alakítunk ki, barátaink, ismerőseink otthon maradtak, külföldön új kapcsolatokat kell kialakítanunk, aminek a sikeressége a nyelvtudás szintjétől függ. A társasági élet is hiányzik, az anyanyelvi kikapcsolódások színhelyei, mint a mozi, színház is.

Magányosnak érezzük magunkat, mert szeretteink otthon maradtak és a fizikai távolság miatt csak internetes felület marad a kapcsolattartásra. Van aki ezt előnynek éli meg, ez inkább akkor fordul elő, ha valaki menekül egy kellemetlen, vitatkozós családi kapcsolatból és önállósodni akar és önérvényesíteni magát, azaz céljait szeretné elérni, és a családi nyomás alól szabadulni akar.

Az új kultúrában szükségünk lesz speciális készségekre, amiket ki kell alakítanunk magunkban, ha nem akarunk belesodródni az önbizalomhiány okozta negatív spirálba. Van aki depressziós lesz, mert nem tud egy saját magának elfogadható helyzetet kialakítani sem a munkájában, sem a magánéletében. 

Mi segíthet egy külföldön élő magyarnak?

Önbizalomhiány megszüntetése és magabiztosság kialakítása 5 lépésben:

1. Térképezd fel az erősségeid, amikre alapozhatsz és alakíts ki újakat!
2. Lelki ellenálló képességed avagy a rezilienciád erősítsd vagy ha nincs, tanuld meg!
3. Stressztűrő képességed növeld stresszcsökkentő stratégiákkal!
4. Az új kultúra sajátosságait elemezd, sajátítsd el, mielőtt kiköltözöl!
5. Építs új kapcsolatokat a környezetedben, amint nincsenek nyelvi nehézségeid!

Amennyiben szükséged van segítségre a beilleszkedésben, alkalmazkodásban, az önbizalomhiányod szeretnéd megszüntetni, lelki ellenálló képességet megtanulni és magabiztosságot kialakítani, hogy rövid idő alatt sikeresen tudj egy új kultúrában érvényesülni, akár vállalkozóként, keress e-mailben, 24 órán belül választ kapsz. 

blanka@onlinecoachingdoctor.hu

Több mint 5000 elégedett ügyfelem van, ők mind külföldön élnek. Többekkel mai napig is van kapcsolatom.

A stresszfaktor te magad vagy

Gondoltál már arra, hogy te mennyire stresszeled magad?

És a stresszfaktor te saját magad vagy? A gondolataid által akár krónikus stresszbe is csúszhatsz?

Előfordult már veled, hogy éjszaka közepén felébredsz, szemeid felpattannak, és a gondolataid cikáznak, keresve a megoldásokat a problémáidra?

Elintézendő napi feladatok, hivatalos ügyintézések, munkahelyen a rád bízott sok munka, túlórázás, mellékállás a plusz bevétel miatt, háztartás, gyerekek, a vállalkozásod profitjának a növelése és hatékonyabbá tétele, tárgyalások megszervezése, mint cégvezető, anyavállalkozóként a sok szerepnek való megfelelés. Meg tudsz-e felelni maximálisan mindenhol és mindenki elvárásainak, ez is foglalkoztat.

Pörögnek a gondolataid és nem tudod leállítani? Olyan, mintha egy filmet vetítenének egy éjszakai vásznon a lelki szemeid előtt.

Ami nyomaszt ráadásul az idő, ami sakkban tart. Én ezt „időnyomásnak” neveztem el. Nem elég a rendelkezésedre álló idő. Nem tudod, mikor állj le, és pihenj. Hisz rengeteg az elintézendő dolog, napi 8 óra alatt soha nem végzel.

Ez a 22-es csapdája és egy mókuskerék, amiből nem tudsz kitörni. Kitörnél a szíved mélyén, de fogalmad sincs hogyan és mi legyen az, amit aznap a sok teendő közül későbbre halassz el.

Eszedbe jutott valaha is, hogy a gondolataidnak milyen súlya van? És hatalma feletted?

A stressz nemcsak láthatatlan, hanem megfoghatatlan is. A mindennapjainkban jelen van mindenhol. Sokszor nem veszed észre, csak az utóhatását érzed: ilyen lehet az, hogy fáradtságot érzel, koncentráció- és figyelemzavart, akár szétszórtságot. De társulhat hozzá szorongás, nyugtalanság, idegesség vagy egy belső „gyomorideg”.  Feszültebb is lehetsz, hamar vitatkozol, vagy veszekedsz, türelmetlenebb vagy a családoddal, a pároddal, vagy a munkatársaiddal, kollégákkal. Éjszaka nehezen alszol el, rémálmaid vannak, többször felébredsz, nyugtalanul alszol. Fáradtan ébredsz. Gyakran kínoz fejfájás, vagy migrén, elkezded kapkodni a fájdalomcsillapítókat és elkönyveled neked migréned van. Majd egyszer véletlenül vérnyomást mérsz és ledöbbensz, hogy megugrott, jóval magasabb a megengedett 130/80-as határnál, és azt mondod rá, hát ez biztos, csak egyszeri alkalom. Amikor már rosszul érzed magad, rossz a közérzeted, eldöntöd, hogy elmész a háziorvoshoz, és itt indul el a lavina. Kiderül, hogy magas vérnyomásod van. Ugyan mitől? Kavarognak a gondolatok. Kivizsgálások nem igazán mutatnak ki semmit, majd elhangzik orvosod szájából, hát a STRESSZ.

A krónikus stressz rengeteg pszichoszomatikus betegség kiváltója. Kezdetben csak egy -egy tünet van, de később testi betegség lesz belőle.

Vannak viszont „vészjelző” jelei, amire érdemes lenne jobban odafigyelni, mert a kezdetben ingadozó vérnyomás később magas vérnyomás betegséggé alakul. A fejfájásokból krónikus fejfájás, vagy migrén alakulhat ki. Gyomoridegességből fekély vagy Colitis ulcerosa, Crohn betegség. A kezdetben feszes nyaki izmokból kialakul a tartós nyaki fájdalom, a kezdetleges hátfájdalomból krónikus fájdalom. Bőrbetegségek jelentkezhetnek, melyet stressz vált ki és stresszes időszakban kifejezettebb, ilyen pl. a psoriasis vulgaris vagy pikkelysömör, de akár allergiás bőrbetegségek is kialakulhatnak. A rákos betegségek multifaktoriálisak, de egyik kiváltó okként szerepel rosszindulatú daganatoknál a stresszes és egészségtelen életmód.

Nem utolsósorban a stresszes életmód miatt sokan szenvedélybetegekké válnak: a dohányzás a legelterjedtebb, mely szorongásoldó hatása miatt függőséghez vezet, alkoholba menekülnek sokan a relaxáló, nyugtató és akár alvást elősegítő hatása miatt és nem ritka a drog sem, melyet szintén a feszültségoldó hatása miatt használnak egyesek.

10 jel, mely arra utal, hogy a stresszt te magad generálod:

1. Túlvállalod magad: a napi teendők sokasága miatt állandóan pörögsz, intézkedsz és sosincs vége.

2. A munka és a magánélet egyensúlya billen el, azaz saját magadra és a pihenésedre sem marad időd.

3. Minőségi ÉnIdő hiányzik, annyi elfoglaltságod van.

4. ÉnHatárok nincsenek meghatározva és meghúzva.

5. Nem tudsz nemet mondani, akkor sem, ha rólad van szó.

6. Megfelelési kényszer: azaz mindenki elvárásának meg akarsz felelni.

7. Önszabotázst gyakorolsz magaddal szemben: mindenkit előnybe részesítesz, te magad maradsz utoljára.

8. Perfekcionista vagy, mindenben a maximumot akarod nyújtani.

9. Anyavállalkozó szerepei között nincs egyensúly, elbillen a mérleg: anya, feleség és háziasszonyi teendők között.

10. Munkamániás vagy, nem tudod abbahagyni, hazaviszed és otthonodban is dolgozol.

De akkor mi a megoldás?

A stresszfaktor te magad vagy

8 módszer segíthet neked a változásban.

1. Minél előbb egészséges életmódra váltás

Gondold át eddigi szokásaid és elemezd az életmódod, amennyiben találsz benne változtatni valót, változtass.

2. Hatékony időgazdálkodás kialakítása

Eddigi időbeosztásod optimalizáld olymódon, hogy ne legyen napi 8 óránál több munka, készíthetsz egy heti tervet is, hogy jobban átlásd a feladataid.

3. Gondolatstop technika alkalmazása

Éjszakai gondolataid ha pörögnek és nem tudod leállítani, akkor gyakorold a gondolatstop technikáját, azaz állítsd meg a gondolatmeneted, és tedd át másnapra.

4. Stresszcsökkentő módszerek elsajátítása

Keress magadnak testhezálló stresszcsökkentő módszereket, olyat, ami hozzád passzol és működik is, azaz le tudsz nyugodni, és pihentet is.

5. Gondolat-felülírás megtanulása

Amennyiben negatív gondolataid vannak, írd felül pozitívval, ezt csak gyakorlással tudod elsajátítani.

6. Életszemléletmód változtatás

Az életszemléletmódodon változtass, azaz a hozzáállásodon stresszes helyzetekben, nézz rá másképp, pl. a barátod szemével, és máris más szemüvegen keresztül fogsz látni dolgokat.

7. ÉnIdő kialakítása

Ez csak rólad szól, nem a családi programokról, és nem társas összejövetelekről. A mindennapjaidba tervezz be olyan kellemes tevékenységeket, mely relaxál, lazít és lehoz a stresszes mindennapokról. Csak olyat válassz, mely neked örömet okoz.

8. A saját ÉnHatárok meghúzása

Tanulj meg nemet mondani olyan helyzetekben, mely számodra nagyon fontosak, húzd meg  a határaid és tartsd be őket.

Kezdd  el minél előbb a változást, míg nem késő. Életmódorvosként, holisztikus és pszichoszomatikus szemlélettel, a pozitív pszichológia módszereit is alkalmazva a felsorolt 8 pontban tudok neked segíteni személyre szabottan, amennyiben bejelentkezel egy ingyenes 30 perces konzultációra az e-mail címemen: blanka@onlinecoachingdoctor.hu

A rád szabott stratégiákat megbeszéljük és eldöntöd, hogyan alakítod át az életed egy kevésbé stresszes életmód bevezetésével, hatékonyabb időgazdálkodással.

A lelki ellenálló képesség avagy a Reziliencia növelése 3 módszerrel

Miért van az, hogy egyesek súlyos megpróbáltatások után is képesek az életüket újrakezdeni vagy akár folytatni is, míg mások alatt kicsúszik a talaj és összeomlanak?

Miért képes rá az egyik és a másik nem?

A reziliencia jelentése rugalmas ellenállási képesség. Több elnevezéssel is találkozhatunk: lelki ellenálló képesség, lelki rugalmasság, rugalmas ellenálló képesség, pszichológiai rugalmasság. A reziliencia felfogható egy belső erőnek is,  mert aki rendelkezik vele, az képes alkalmazkodni bármilyen nehéz helyzethez, és könnyebben kezeli a stresszes helyzeteket.

A reziliencia szó latin eredetű: resiliens jelentése=”visszapattanás”, „visszaugrás”.

A lelki rugalmassági ellenálló képességgel rendelkezők képesek bármilyen nehéz élethelyzetből, mint a „keljfeljancsi” ismét felállni, megújult erővel és energiával az előttük lévő akadályokat, gátakat átugorva újabb célokat felállítani, és kitartással megvalósítani. Nem omlanak össze, nem lesz ideg-összeroppanásuk, nem alakul ki náluk semmilyen testi betegség vagy tünet, hanem felállnak, és megújult erővel néznek szembe az élet viszontagságaival.

A National Library of Medicine oldalán a resilience szóra rákeresve több mint 72.000 cikket lehet olvasni róla.

Masten (2009) megfogalmazása szerint a reziliencia szorosan összefügg az adaptációs képességekkel. Az adaptáció  a környezet változásaihoz való alkalmazkodási képességet jelenti. A rezilienciával rendelkező személy képes alkalmazkodni a környezete változásaira, jellemző rá a belső kontroll, az empátia, az optimizmus, a pozitív énkép, a változások pozitív kezelése és az én-hatékony viselkedés.

Az elmúlt évtizedekben számos vizsgálatot végeztek a reziliencia jelenségével kapcsolatosan. A pszichológia tudományán belül főként az egészségpszichológia és a klinikai pszichológia kutatja a reziliencia jelenségét valamint a jóllétre való hatásait. Arra a megállapításra jutottak a kutatási eredmények, hogy a reziliencia hatással van több krónikus betegségre, például a cukorbetegségre, a rheumatoid arthritisre, a rákra, a lupusra, a fiatalkori ízületi gyulladásra, bizonyos bőrbetegségekre, a hepatitis C-re, a depresszióra, a Parkinson-kórra, a krónikus vesebetegségre. Védelmet jelent még bizonyos pszichiátriai betegségekkel szemben is, és összefüggést találtak a rugalmasság és a jobb életminőség, az egészséget védő magatartásformák és az önmegvalósítás között is.

Milyen élethelyzetekben fontos ezzel a képességgel rendelkezni?

  • Egy szeretett személy elvesztése, akihez szorosan kötődtünk, akivel mindent megbeszéltünk, akinek a véleményére mindig számíthattunk, aki döntési helyzetekben segített a helyes irány megválasztásában. 
  • Egy válás esetén, ami felborítja az addigi megszokott életünket, ami számunkra még ismeretlen, új körülményeket hoz magával, ez lehet akár költözés más városba vagy vidékre, vagy albérletbe, de akár házeladás és a megszokott környezetből kilépés. Ha vannak gyermekek, azok felnevelése, a  felelősségvállalás egy személyre korlátozódik, pl. egyedülálló anyaként kell későbbiekben gyermeket/gyermekeket felnevelni. 
  • Ha súlyos betegség váratlanul lép fel és korlátoz a mindennapi életben, ezzel együtt élni új kihívásokat jelent. 
  • Egy munkahely hirtelen elvesztése, anyagi és pénzügyi problémákhoz vezet, ami bizonytalanságot, akár munkanélküliséget és nélkülözést is hozhat magával, de vezethet szorongáshoz, depresszióhoz is.

A reziliencia szerepe a stresszkezelésben

A mai rohanó világunkban egyik kihívás követi a másikat, az elvárások mókuskerekéből a kitörés nem könnyű, de van rá lehetőség. 

Van, aki azt állítja, nincs is stressz az életében. Aki ezt mondja, az valószínű szőnyeg alá söpri és nem foglalkozik vele, csak majd akkor, ha már érzi, hogy a kiégés szélén van és a szervezete testi tünetekben jelez neki, hogy túllépte a saját határait. 

A krónikus stressz előbb-utóbb pszichoszomatikus zavarokhoz fog vezetni,  ami lehet alvászavar, figyelem- és koncentrációs zavar, állandó fáradtság, szétszórtság, idegesség, de akár vérnyomáskiugrások, migrén, krónikus fájdalmak, gyomorpanaszok, bőrelváltozások vagy más testi “vészt jelző” tünetek is felléphetnek.

A stresszforrások nagyon különbözőek lehetnek, megjelenhetnek munkahelyi időnyomás, családi problémák, párkapcsolati konfliktusok, de akár pénzügyi nehézség formájában is.

A stressz kezelése azok számára könnyebb, akik rezilienciával rendelkeznek, aki képes ezt a lelki rugalmasságot fejleszteni és erősíteni, a stresszel könnyebben birkózik meg.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a stresszt teljesen ki tudjuk iktatni az életünkből, mert azt nem lehet, hisz naponta változatos, néha burkolt formában jelentkezik, de a reziliencia segít, hogy uralkodjunk a stresszes helyzeten, jobban kezeljük és következő alkalommal alkalmazkodással hamarabb helyreálljunk.

A lelki ellenállóképességgel rendelkezők képesek pozitívan látni a kiutat és a nehéz helyzetből kilépve a megoldást keresik, arra fókuszálva, hogy minél hamarabb kikerüljenek belőle.

Hogyan fejleszthető?

Kilépni a saját komfortzónából szorongást, félelmet vált ki, félünk az ismeretlentől, az újtól, nem merünk belefogni, mert nem tudjuk, mi lehet a következménye. Ráadásul bizonytalanok vagyunk, mert nem tudjuk, helyes döntést hozunk, vagy akár félresikerülhet, ha más utat választunk.

A lelki ellenálló képesség fejlesztése épp ebben segít, megtanulod hogyan merj változni és változtatni, és meg fogod tudni tenni az első lépést, mely eddig számodra akadály volt abban, hogy elérd a céljaidat.

Reziliencia erősítése, növelése az alábbi módszerekkel tanulható meg:

1. önbizalom-erősítés a belső erőforrásaink fejlesztésével

2. pozitív gondolkodásmód kialakítása a szemléletmód változtatásával

3. problémamegoldó képesség fejlesztése a pozitív pszichológia módszereivel

Amennyiben szeretnél reziliens lenni és ezt megtanulni, jelentkezz egyéni vagy csoportos tréningre. Élő tréningeket Győrben tartok. Online tréningek indulnak havonta. Ezek személyre szabott foglalkozások, a részleteket e-mailben írom meg, vagy foglalsz időpontot a honlapomon egy ingyenes konzultációra és megbeszéljük

Hatékony időgazdálkodás kiégés nélkül

A lendületes, gyorsan változó hétköznapjaink során igazi művészet megtalálni az egyensúlyt a munkánk, az otthoni feladatok, a magánélet és a saját pihenésre, feltöltődésre szánt idő között.

Állandóan a választ keressük olyan kérdésekre, mint például, hogyan:

 

  • tudnám a legrövidebb idő alatt a legtöbb feladatot elvégezni?
  • oldjam meg a leghatékonyabban a mára eltervezett dolgaimat?
  • végezzek a munkámmal 8 órán belül?
  • ússzam meg a legkevesebb stresszel?
  • ne keverjem a munkahelyi és a magánéleteti problémákat? 
  • találjak önmagamra is időt, ami a saját ÉnIdőm? 

 

Miközben bűvész módjára ügyeskedünk a női szerepeink, karrierünk, a személyes elköteleződéseink és a folyamatosan bővülő teendőink listájával, nem csoda, hogy sokan a kiégés szélén találjuk magunkat.
Vajon miként és hogyan szerezhetjük vissza az időnk irányítását, hogy sikerüljön a vágyott egyensúlyi állapotot megtalálni? 

Mivel az idő az egyik olyan erőforrásunk, amely véges mennyiségben áll rendelkezésre, ezért az internet tele van időgazdálkodási tippekkel. 

A probléma csupán az, hogy olyan általános megoldásokat kínálnak, amelyek a széles közönséghez szólnak és így sok mindenkinek ígérnek megoldást a problémájukra.

De egy általános tanács, tipp nem tudja figyelembe venni a te egyéni élethelyzetedet, a munkahelyi időbeosztásodat és a szabadidőd mennyiségét sem. 

Miközben minden szerepünkben meg akarunk felelni, egy hatékony időbeosztás kialakítása csak egy újabb feladatnak tűnik a listánkon. 

Nőként, vállalkozónőként ez hatványozottan igaz, mert az esetek többségében az otthoni feladatok mentális terhét is a nő viszi. 

Akkor is, ha van segítsége (pl.: takarító/nő vagy rendeli az ételt), annak megszervezése, a feladatok meghatározása, leosztása is az ő feladata. Ha gyerekek is vannak, akkor a velük kapcsolatos feladatok, a házi feladat ellenőrzése, táska bepakolása és a különböző iskolai vagy óvodaii projektekhez szükséges tárgyak beszerzése is, elsősorban a nőkre hárul a családban.

 

Az idő, mint ellenség

Mivel folyamatosan fejben kell tartani valamit, azt érezheted, hogy az idő az ellenségeddé válik. Állandó nyomás alatt érzed magad, sürget az idő, és sosincs belőle elég. A német ezt „Zeitdruck”-nak nevezi, magyarra nehéz fordítani, szó szerint „időnyomást” jelent. 

Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor minden összesűrűsödik és felgyűlik. Ilyen a pénzügyi év zárása a könyvelők életében, a kampányidőszak a marketing szakembereknek, vagy akár az évkezdés a tanárok számára. 

Ha belátható időn belül megszűnik az akut stressz az életünkben, akkor a szervezetünknek lehetősége van visszaállni az egészséges tartományban való működésre. 

Ha ez nem történik meg, ha folyamatosan pörgeted magad, mintha egy gombnyomásra működnél, akkor anélkül zsigereled ki magad, hogy észrevennéd.

 

Mi történik a szervezetedben?

Lehet, észre sem veszed, de a folyamatos stressz miatt a szervezeted állandó pörgésben van és készenlétben áll. A kortizoltermelés a maximumon van, ami a mellékvesék kifáradásához vezet és megjelennek a stressz egészségre káros jelei.

Ha folyamatosan ingerlékeny vagy, reggel is fáradtan ébredsz, emésztési problémáid vannak, vagy akár állandóan édes és sós ételeket kívánsz, akkor már jó úton vagy a krónikus stressz okozta lelki és testi tünetek valamint a kiégés felé. 

Természetesen, orvosként tudom, hogy a fent felsorolt tünetek más betegségre is utalhatnak, látatlanban soha nem diagnosztizálok, ezért ha bármelyik problémától is szenvedsz, mindenképpen fordulj először a háziorvosodhoz! Ha labor és egyéb orvosi leleteket mutatsz be nekem én is szívesen segítek neked.

 

A kiégés széléről visszahozott apáca

Évekig dolgoztam olyan németországi rehabilitációs klinikákon, ahol azok az  emberek töltenek 6-8 hetet, akik kimondottan burn-out és stressz által kiváltott testi és lelki zavarokból keresik a kiutat. 

Nincs gyógyszeres kezelés és nem kimondottan pszichoterápia, helyette egyéni- és csoportos üléseken vesznek részt a páciensek, ahol a nyitottság, őszinteség a jellemző, és a rengeteg beszélgetés, interaktív, dinamikus csoportmunka valamint  a saját sikeresen alkalmazott megoldási stratégiák megosztása az, ami eredményességre vezet.

Ezek olyan pozitív tapasztalatok megélését teszik lehetővé, melynek során mindenki felismeri, hogy neki mi nem működik és miért nem. A közel két hónap alatt olyan személyre szabott megoldási stratégiák születnek, amelyeket a résztvevők saját maguknak (a csoport és a szakember támogatásával) dolgoznak ki. 

Az egyik esetem igencsak emlékezetes volt, ugyanis egy 84 éves apáca került a csoportomba, akit folyamatos fertőzések, gyulladások gyötörtek, és emiatt a kórházak állandó vendége lett. Ahogy kigyógyult az egyik betegségből, szinte azonnal a másik döntötte le a lábáról. A kórházakban nem találtak konkrét krónikus fizikai betegségre utaló jelet.

Szerencsére az orvosai nem könyvelték el, hogy a kora miatt legyengült immunrendszere az állandó betegeskedés oka, pszichoszomatikus okra gyanakodtak és kapott beutalót abba a rehabilitációs intézetbe, ahol én is dolgoztam, és mint páciens hozzám került. 

Korát meghazudtolóan éles elméje volt, így az egyéni és csoportos ülések során hamar kirajzolódott a háttérben meghúzódó probléma. 

Elmondta, egy kolostorban él, ahol ugyan teljes ellátást kap a nyugdíjáért, de egyrészt semmi zsebpénzt nem kap, így magának még egy gyümölcsöt sem tud venni, másrészt még mindig napi nyolc órában várták el tőle, hogy ellássa feladatait.

Főnővérként az idős apácákat ápolta és szervezte a mindennapjaikat. Egy fiatalabb szervezetnek is megterhelő lett volna ez az igénybevétel, így nem csoda, hogy a nyolcadik ikszen túl már határozottan jelzett a teste, hogy ideje lassítani és mindenféle betegséget, még tüdőgyulladást és gyakori felsőlégúti fertőzéseket is produkált, csak hogy megálljra késztesse, de ő nem ismerte fel, mi a gond.

Az ülések során azt a feladatot kapta, hogy írja le pontokba szedve az összes rábízott feladatot, majd kértem, hogy válogassa ki közülük azokat, amelyeket örömmel végez. 

Két oldalt írt tele, így végre ő is szembesült vele, hogy micsoda munkamennyiséget végzett el egy nap alatt.

Elmondtam neki, hogy amikor már átlépjük a saját határainkat, a napi 8 órás munka okozta testi és mentális terhelést az ő korában a szervezet nem bírja és különböző betegségek formájában jelzi, hogy nem bírja tovább. 

Összesen hat hetet töltött a klinikán, ahol ő is felismerte, hogy az állandó betegeskedése a szervezete segélykiáltása volt, hogy ideje lassítani. 

A klinikáról már az őáltala kidolgozott feladattervvel távozott, amelyet előterjesztett a kolostor vezetőjének. 

Arra kértem, hogy küldjön nekem majd egy képeslapot egy hónap múlva és írja meg, mi történt. 

A beszámoló meg is érkezett az ígért időben: elfogadták az új munkarendre vonatkozó tervet, és most testileg és lelkileg is jól érzi magát. És csupán 4 órában dolgozik.

Egy ideális világban…

…mindannyian időben felismernénk, hogy baj van, és lehetőségünk is lenne változtatni.

Nem dolgoznánk 8 óránál többet, időben lefeküdnénk aludni, és lenne elég időnk kikapcsolódni is.

A mai rohanó világunkban sajnos a stressz és az egyre nyomasztóbb elvárások olyan alattomosan tudnak bennünket behálózni és nyomás alá helyezni, hogy önismereti eszközök hiányában, nagyon nehéz felismerni, hogy szenvedő alanyok vagyunk. 

Ne várd meg, míg eljutsz a kiégésig, mert a szervezeted megbetegszik, és a teljes felépülés, regenerálódás beletelhet több hónapba, de akár évbe is. Hiszen a kiégés sem napok alatt alakul ki, így a gyógyulás is időt vesz igénybe. 

A németországi klinikákon már sikerrel alkalmazott módszerem ezentúl online, csoportos tréning formájában is elérhető:

Hat héten keresztül, közösen dolgozunk azon, hogy először megerősítsük az önbizalmadat, közben reális célokat tűzz ki, és ki is dolgozd azt a pontos tervet, amellyel el is éred majd őket. A tréning végén kész tervet viszel magaddal a te személyedre szabva, melyről egy visszajelzést is kérek 1 és 2 hónapon belül. A visszajelzés számodra ingyenes ülés keretében történik.

Jelentkezni a csoportos tréningre ezen az e-mail címen tudsz.

onlinecoachingdoctor@gmail.com

Miután jelentkeztél, időpontot egyeztetünk egy első ingyenes kötetlen online beszélgetésre, melyen a te problémádra fókuszálva kidolgozzuk a hat hét tematikáját és felvételt nyersz a következő induló csoportba.

Ütsz vagy futsz? Hogyan kezeled a stresszt az életedben?

Belegondoltál már, hogy mi zajlik a szervezetedben, amikor szembe kell nézned egy váratlan eseménnyel, egy kihívást jelentő szituációval? 

Hogyan reagál a tested, amikor hirtelen veszélybe kerülsz vagy éppen hosszú ideig tartó stressznek vagy kitéve? És milyen következménye van annak, hogyha nem kezeled időben?

A stressz mindenki életében és minden nap jelen van, hiszen bárkivel kommunikálunk: családdal, barátokkal, szomszédokkal, kollégákkal, rokonokkal, ha más a véleményünk, ha különböző a hozzáállásunk, és más szemszögből látunk dolgokat, már ott leselkedik a veszélye a konfliktusnak.

A stresszre való reakció és a stresszkezelés egy adott helyzetben mindig egyéntől és személyiségtől függ és a gyerekkori viselkedési minták is jelentős szerepet játszanak benne. Felnőttként úgy reagálunk a stresszes helyzetekre, ahogy azt gyerekként a szüleinktől láttuk. 

A reakciómódon, a stresszhez való hozzáállásunkon és a szemléletmódon viszont felnőttként bármikor tudunk változtatni, mert megtanulható.

Habár a stressz mindig is az életünk része volt, hiszen segít a veszély felismerésében és a gyors reagálásban, a probléma akkor lép fel, ha az életvitelünk, szokásaink, kötelezettségeink miatt soha nem képes a szervezetünk megnyugodni. 

Selye János nevéhez fűződik az általános adaptációs szindróma meghatározása és kidolgozása. (GAS = general adaptation syndrom) 

Azt mutatja, mindegy, hogy mi váltja ki a stresszt, a szervezetünk minden esetben egy meghatározott folyamaton megy keresztül: vészreakció, aktív ellenállás és a kimerülés szakasza.

Selye-féle adaptációs görbe

 

1. Vészreakció

A stressz első szakasza az alarm reakció (vészreakció) amikor a szervezet eldönti, hogy az adott helyzetben felveszi a harcot a valós vagy vélt veszéllyel vagy elmenekül. Ez a mindennapi életben létfontosságú és szükséges, hisz így tudunk egy veszélyes helyzetből elmenekülni és/vagy túlélni. 

Az „üss vagy fuss” reakció során agyunk a következő cselekvéstípusok közül választja ki a helyzethez leginkább megfelelőt:

Szembeszállás: ekkor döntünk úgy, hogy ott helyben felvesszük a harcot a stresszorral (a stresszt kiváltó személlyel vagy helyzettel). Néhány példa: képviseljük érdekeinket a munkatársunkkal való vitában, kiállunk a véleményünk mellett a főnökünkkel szemben vagy „felvesszük a kesztyűt” egy családi konfliktus során. Már azzal, hogy nemet mondunk vagy kiállunk az igazunkért is szembeszállunk valakivel. Vagy egyszerűen egy adott helyzetben visszautasítunk valakit. Megnyilvánulhat a vitatkozástól kezdve a hangos szóváltáson és kiabáláson keresztül, akár fizikai tettlegességben is, mely lehet védekezés.

Menekülés során az agyunk a szituáció elemzése után úgy dönt, hogy nem az a pillanat a legalkalmasabb idő a konfliktus megoldására. Ennek oka lehet félelem, fáradtság, leterheltség, így az elménk úgy ítéli meg, hogy számunkra biztonságosabb, ha elmenekülünk a stresszt kiváltó helyzet elől. Konfliktuskerülő magatartás is kialakulhat idővel. 

Megdermedés esetén pedig leblokkol az agy és nem ad utasítást cselekvésre. “Fehérlap” szindrómának is nevezik, pl. vizsga alatt vizsgadrukk miatt az adott tétel egyáltalán nem ugrik be.

 

2. Az aktív ellenállás

Ebben a szakaszban ideális esetben már túl vagyunk a vizsgán, állásinterjún, régóta halogatott konfliktust tisztázó beszélgetéseken, így a testünk azon dolgozik, hogy a sokkoló stresszhelyzet után visszaálljon a normál tartományba. 

Krónikus vagy negatív stressz esetén, amikor nem tudjuk megoldani a stresszt okozó problémát, az agy nem képes utasítást adni a testnek arra, hogy elkezdjen visszaállni az egészséges működésbe.

Fizikai szinten az állandó nappali fáradtságot érezzük, a reggeli ébredéskor nyomott hangulat, idegesség, kialvatlanságérzés jellemző. Nehezen alszunk el és nem ritka az éjszakai felriadás sem. Egy idő után a kiégés, „burn-out” tünetei jelennek meg.

 

3. Kimerülés

Ebben a fázisban a szervezet már annyira lemeríti fizikai, érzelmi és mentális erőforrásait, hogy nem képes megbirkózni a stresszel és különböző betegségek alakulnak ki: krónikus fáradtság, magas vérnyomás, cukorbetegség, fejfájás, migrén, alvászavarok, a feszült izomzat miatt nyaki és/vagy háti izomfájdalmak, gyomor- és bélproblémák, pánikrohamok, depresszió, burn-out.

Amennyiben az első két fázis után leállítod magad és van “stresszkontrollod”, akkor nem veszélyeztet téged a kiégés, mert kontroll alatt tartod a stresszel szembeni reakcióidat.

Az viszont mindenki esetében igaz, hogy hosszan tartó stressznek egészségkárosító hatása van, ezért nagyon fontos megtanulni olyan technikákat, amellyel támogatjuk a szervezetünket a normál szintre való visszaállásra. 

Ha ez nem sikerül, akkor a stressz alattomosan és láthatatlanul dolgozik bennünk tovább, talán egy ideig észre sem veszed, de a későbbiekben alvásproblémákkal, koncentrációs zavarokkal és krónikus fáradtsággal is küzdhetsz. 

Ha sikerül azonosítanod, hogy milyen típusú stresszel állsz szemben és elsajátítasz technikákat, amelyek segítségével megbirkózhatsz a negatív hatásukkal, akkor bármelyik szinten is tartasz, a folyamat visszafordítható. 

A stresszre kétféleképpen lehet reagálni. Vagy szembeszállsz és megküzdesz vele, vagy elfutsz és menekülsz. A különbség érzelmi szinten az, hogy egy stressz helyzetben idegesebb leszel vagy nyugodt maradsz.

 

Teszteld magad!

Hoztam néhány kérdést, amelyek segítségével jobban megismerheted a saját stresszreakciód és a stresszkontrollod. Például tesztelheted a lenti skálán, milyen típusú konfliktusokat kerülsz vagy épp az ellenkezője, melyekkel szemben veszed fel a harcot. Ez az információ közelebb visz önmagad megismeréséhez.

Válaszolj őszintén, akár egy külön füzetbe írd össze a válaszokat, sokat fog segíteni abban, hogy ráláss arra, mennyire van jelen a stressz az életedben és hogyan sikerül megbirkózni vele. 

  • Milyen testi jelei vannak annak, amikor hirtelen veszélyes vagy stresszes helyzetbe kerülsz? Mennyire erőteljesen reagál a szervezeted? Heves szívdobogást tapasztalsz vagy akár szédülés, ájulás fenyeget?
  • Legutóbb, amikor egy konfliktushelyzetben találtad magad, kiálltál a véleményed mellett vagy elkerülted a konfrontációt?
  • Írd le, hogy miért döntöttél úgy! 
  • Tegyük fel, már napok óta nem tudsz aludni, mert a munkahelyi feladataid/pénzügyi problémáid/a pároddal való konfliktus folyamatosan ébren tartanak. Milyen lépéseket teszel azért, hogy enyhítsd a nyomást? Ismersz olyan technikákat, amelyekkel csökkentheted a feszültséget magadban?
  • Hogyan érzed magad hosszabb stresszperiódusok alatt? Milyen változásokat észlelsz magadon érzelmi és fizikai szinten?
  • Előfordul, hogy akkor is fáradt és kedvetlen vagy reggel, ha aludtál eleget? 
  • Van olyan betegséged aminek nem tudod, hogy mi az oka? Például gyakori légúti fertőzések, felfázások, allergia, migrén, emésztési panaszok vagy ingadozó vérnyomás?

A kérdésekre adott válaszok alapján felmérheted, hogy mennyire vagy tudatában az életedben szereplő stressznek és melyik fázisban vagy. 

Alábbi skála is segít, ha 0-10 között kell meghatároznod a stressz-szinted és a szorongásod mértékét, te hova sorolnád magad?

Átgondolhatod életterületenként is, például munkahely, magánélet, család, valószínű, úgy könnyebben meg tudod határozni. 

Ezen a skálán te hányas értéken méred be a stressz-szinted? 

Stressz-skála


Szerencsére a döntés mindenki kezében ott van: a megfelelő eszközök segítségével és technikák elsajátításával bármelyik fázisban is tartasz éppen, behúzhatod a kéziféket és elindulhatsz az egészséges és kiegyensúlyozott mindennapok irányába. 

Nálam az első online találkozó ingyenes, mert szeretnék neked lehetőséget adni arra, hogy a segítségemmel a stressz-szinted aktuális állapotát meghatározzuk és együtt dolgozzuk ki a személyedre szabott stratégiákat, hogy a saját stresszkontrollod kialakítsd. Írd össze a kérdésekre a válaszaidat és jelentkezz be hozzám az alábbi linken:


Vagy írj nekem e-mailt és 24 órán belül választ kapsz:

onlinecoachingdoctor@gmail.com

A stressz az élet sója

Stressz: a szó, amelyet nap mint nap hallunk és használunk.

Olyannyira elterjedtté vált, hogy mára már szinte fehér zajként olvad bele a társalgásba, így veszélyeztetve azt, hogy idejében felismerjük, ha minket is érint.

 

Vajon miért van az, hogy egy olyan fogalom, amely annyira meghatározó része az életünknek, egyszerűen elvész a szavak között?

A válasz egyszerű: a stressz túl gyakori, alattomosan és hosszasan időző mérgező vendég lett az életünkben: éppen ezért kéne vele foglalkozni. Sajnos sokan elfojtják magukban a stresszt és meg vannak győződve róla, az ő életük nem stresszes. Ez  pedig nem így van.

A stressz már az őskorban is meghatározó része volt az emberek életének. Amikor őseink szembe találták magukat egy kardfogú tigrissel a vadonban, az agyuk a „harcolj vagy menekülj” üzemmódba kapcsolt. A testükben és elméjükben emelkedő feszültség szintje, a növekvő adrenalin felébresztette ösztöneiket, hogy gyors döntést tudjanak hozni: maradjanak és harcoljanak az állattal, vagy meneküljenek biztonságos helyre. 

A stressz segítette őket a túlélésben és a fajuk fenntartásában. 

Ma, hiába telt el azóta közel 10 000 év, ugyanilyen hatást vált ki belőlünk, amikor a modern élet kihívásaival és nyomásával szembesülünk. Most már nem vadállatokkal kell megküzdenünk az élelemért, hanem a munkahelyi elvárásokkal, a pénzügyi problémákkal és a családi kapcsolataink kihívásaival, de az agyunk még mindig ugyanúgy reagál a kihívást tartogató helyzetekre.

 

Mi a stressz pontosan?

A latin strictus (szoros) szóból ered, ami igénybevételt jelent. Ez egy nem specifikus reakciója szervezetünknek minden olyan (külső vagy belső) ingerre, ami rövid vagy hosszú távon hat, kibillenti a szervezetet az egyensúlyi állapotából és valamilyen szintű alkalmazkodásra kényszeríti.

 

Minden stressz rossz és káros?

Egyáltalán nem! Remek motiváló és teljesítményfokozó hatása van a szervezetünkre, segít, hogy a legjobb formánkat nyújtsuk egy állásinterjún, nyilvános szereplésen vagy akár sportversenyen. Veszélyhelyzet esetén pedig az életünket is megmentheti, mert hatása alatt az adott szituációban a legjobb döntést hozzuk meg a leggyorsabban. 
Beszélhetünk akut és krónikus, illetve pozitív és negatív stresszről is.  
Az, hogy milyen mértékben van hatással ránk, az mindig tőlünk függ, mert mindenki egyénileg és másként éli meg. 

Az akut stresszel találkozunk a leggyakrabban, mert rövid ideig tart, egy meghatározott esemény váltja ki és gyorsan meg is szűnik. 

Például tósztot kell mondanunk a húgunk esküvőjén vagy hangosan bemutatkozni a könyvklubban; de akár egy közeledő határidő, vizsga is kiválthatja a szorongást okozó érzést.

Feszültség, gyomorfájdalom, fejfájás és alvászavar is kísérheti, ám szerencsére az esemény vagy határidő végével a stressz megszűnik és vele minden panasz is.

A krónikus stresszt vagy a túl gyakran felmerülő akut stressz váltja ki, vagy egy olyan élethelyzet, amelyből nem találjuk a kiutat. 

Boldogtalan párkapcsolat, diszfunkcionális családi élet, folyamatos anyagi problémák, de akár gyermekkorban elszenvedett traumatikus lelki élmény is egyensúlytalanságban tarthatja a szervezetet.

Mivel ebben az esetben a testünk nem képes a stresszhormonok szintjét a normális határon belül tartani, ezért egy idő után egyenes út vezet a pszichoszomatikus tünetek , későbbiekben tartós fennállás esetén a mentális és/vagy testi egészségügyi problémák megjelenéséhez.

 

Milyen a pozitívnak megélt stressz? És mit élünk meg negatívként?

Egyik típust sem lehet egyértelműen pozitívnak vagy negatívnak nevezni, mert az elszenvedő egyéntől függ, hogyan reagál és milyen a hozzáállása az adott élethelyzethez.

Általában a kihívásokat és örömteli életeseményeket éljük meg pozitívként: régóta várt előléptetés, karrierváltás, egy esküvő, egy gyermekszületés, unoka érkezése a családba; az érettségi letétele vagy a választott felsőfokú intézménybe való bejutás, PhD megszerzése,

külföldi utazás, szabadság eltöltése a kívánt, tervezett helyen. 

Vannak azonban olyanok is, akik a fent felsoroltak esetében is túlzottan szoronganak és aggódnak, ők negatívként élik meg ezeket az élethelyzeteket.

Negatív stresszt okoz egy szeretett személy elvesztése, válás, egy súlyos betegség a családban, baleset és következményei, de akár a családon belüli konfliktushelyzet is, de lehet munkahely elvesztése, mobbing/bossing a munkahelyen és a nyugdíjazás is. 

Az olyan lelki problémák, mint például: önbizalom-, magabiztossághiány, test-és énképzavarok, kisebbrendűségi érzés, döntési nehézségek vagy döntésképtelenség érzése, a nemet mondás képtelensége, motivációhiány, hangulatingadozások, krónikus halogatás, imposztor szindróma, mókuskerékből kijutás sikertelensége és a perfekcionizmusra való törekvés, a különböző elvárásoknak való kényszeres megfelelés is folyamatos negatív stresszben tarthatják a szervezetünket. 

Ezek gyökere az esetek többségében a tudatalattiban tárolódik, segítséggel a felszínre hozhatóak, hogy a tudatos elme számára is elérhetőek, és így feldolgozhatóak legyenek. 

A tartós, negatívnak megélt stressz rombol és szorongást vált ki. Idővel krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, gyomor-, nyombélfekély, colitis ulcerosa, Crohn betegség, allergiás betegségek, fejfájás, migrén, gyomorsavtúltengés, reflux, krónikus hasmenés, alvászavarok, bőrbetegségek, menstruációs zavarok, vetélések, teherbeesési problémák, krónikus fájdalmak, depresszió, pánikzavar. Ezekből lesznek a leggyakoribb pszichoszomatikus zavarok, melyek szerencsére visszafordíthatóak, amennyiben a kiváltó okot időben megszüntetjük.

A tudatos énünkben elhelyezkedő stressz káros élettani hatását ellensúlyozhatjuk a fent említett módszerek egyikével.

 

Stresszre adott reakció

Mindegy, hogy a szervezetünk melyik típusú stresszel találkozik, ugyanazon a folyamaton megy keresztül. 

A stresszelmélet atyja és kutatója, Selye János, a stresszre adott választ általános adaptációs szindrómának nevezte el (GAS), mely három fázisból áll: vészreakció, aktív ellenállás és kimerülés.

Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogyan reagálunk a stresszre.

Például, egy fontos és komplex prezentációra készülsz a munkahelyeden. A külföldi, magas szintű vezetők előtt, esetleg idegen nyelven. 

  • Vészreakció vagy alarm fázis: nem sokkal a kezdés előtt vagy, a szíved hevesen ver, egyre idegesebb vagy, esetleg a tenyered is elkezd izzadni. Így készít fel téged a szervezeted az előtted álló kihívásra.
  • Aktív ellenállás fázisa: túl vagy a prezentáción, az agyad kiadná a parancsot, hogy vége a veszélynek, a hormonszinted elkezdhet visszaállni a normál tartományba. Csakhogy folyamatosan a teljesítményeden gondolkodsz: újra és újra lejátszod fejben a beszédedet, azon gondolkodsz, hogyan mondhattad volna másként, rágódsz a részleteken, a szavaidon, a mondatokon. Nem sikerül visszatérni a munkádhoz, és más feladatokra koncentrálnod. A szervezeted már a tartalékaihoz nyúl, hogy működésben tartson.
  • Kimerülés fázisa: hiába van már rég mögötted a prezentáció, nem tudod lezárni magadban. Esetleg újabb előadásra kell készülnöd vagy egy konfliktus alakul ki a főnököddel, vagy egy kollégáddal szemben. A szervezeted folyamatosan az alarm fázisban működik, soha nem tér vissza nyugalmi állapotba. A tartalékai kimerültek, egyenes út vezet a kiégés felé. A tested ekkor kezd el betegségek formájában jelezni.

Szerencsére az első két fázisban a folyamat még visszafordítható. A harmadik fázisból is fel tud épülni a szervezet, de gyakran szakemberre van szükség, hogy megmutassa a kivezető utat.

Ha sikerül azonosítanod, hogy milyen típusú stresszel állsz szemben, és elsajátítasz technikákat, amelyek segítségével megbirkózhatsz a negatív hatásukkal, akkor megtanulod, hogyan állítsd vissza a tested működését az egészséges tartományba. 

Amennyiben egyedül már nem sikerül felvenned a stresszel szembeni harcot, akkor jelentkezz be hozzám az első ingyenes beszélgetésre, szívesen segítek, rámutatok, mely típusú stresszel küzdesz, mely fázisban vagy és útmutatást kapsz a megoldására, mely kimondottan a személyedre lesz szabva.

A stressz mögött meghúzódó okokat online ülések formájában és a saját módszerem, a mentális háromszög segítségével tárjuk fel és oldjuk meg.

Bejelentkezni az alábbi linken lehet:


Vagy írj nekem e-mailt és 24 órán belül választ kapsz:

onlinecoachingdoctor@gmail.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás