Mi is a munkahelyi stressz?
Munkahelyi stressz minden munkából fakadó és a munka során tapasztalt bármilyen jellegű feszültséget jelenthet, mely kialakulhat vezető és beosztottja illetve együtt dolgozó beosztottak között is, valamint idetartoznak a munkahelyen kialakuló munkával kapcsolatos konfliktushelyzetek is.
Mivel napjaink legalább harmadát a munkahelyünkön töltjük, a tartós stressz által kiváltott és a lelki megterheltségből eredő testi tünetek, betegségek kialakulásában a mindennapi munkahelyi feszültségek nagy szerepet játszanak.
A Selye-féle adaptációs görbe jól szemlélteti a stressz három jellemző szakaszát, mely a kezdeti alarm reakcióval indul, folytatódik egy alkalmazkodási fázissal, majd ha a stressz hosszan tart, átlép a kimerülési fázisba.
Megkülönböztetünk rövid ideig tartó stresszt, aminek vannak előnyei: jobban koncentrálunk és figyelünk a határidős munkára, nagyobb teljesítményre vagyunk képesek, hatékonyabban tudunk vizsgára tanulni. Ennek vannak hátrányai is, ha felpörgetjük magunkat, azaz rástresszelünk egy adott megoldandó feladatra: csupán azt vesszük észre, hogy a nap végén hullafáradtak leszünk, bezuhanunk az ágyba, zúg a fejünk és még gondolkodni sem tudunk.
A tartós stressznek egészségre káros hatásai vannak, minden szervet érinthet, ami egyénenként változik: van, akinek gyomor-bélrendszeri problémái lesznek - ilyenek a gyomorgörcs, fokozott savtermelés, hasmenés -, de lehet bizsergés- és zsibbadásérzés különböző testtájékokon. Másnak a vérnyomása lesz magasabb és a pulzusa, a leggyakrabban pedig a nyaki és háti izomfájdalmak, fejfájás, migrén alakul ki. A hosszú távú stressz csökkenti a teljesítőképességet, koncentrációs zavarokhoz, krónikus fáradtsághoz, alvászavarhoz, kimerültséghez, burn-outhoz vezethet. Idővel különböző testi tünetek, panaszok, pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki.
A mindennapokban megjelenik a szorongás, a belső feszültségérzés, félelemérzet, nyomásérzés a tarkótájékon, feszítő érzés a fejben, szédülés, fülzúgás, rossz közérzet, nyomott hangulat, pánikszerű rosszullétek és a rendkívülien kellemetlen nyaki fájdalmak.
Hosszú távon a fent felsorolt tünetek különböző testi betegségekhez vezethetnek, melyek hátterében szervi elváltozások nincsenek és a kivizsgálások semmit sem mutatnak ki. A különböző kivizsgálások semmit sem mutatnak. Ezeket pszichoszomatikus betegségeknek nevezzük, melyről korábbi cikkemben olvashatsz.
Mi vezethet munkahelyi stressz kialakulásához?
A cég, a szervezet működésében kereshető a stressz forrása.
Szervezeti problémának minősül az állandó túlterheltség, a túl sok feladat kiosztása, a túlórák elvárása, a jogkörök tisztázatlansága, lehet eszköz- és erőforráshiány, az elismerés vagy jutalom hiánya.
A cégvezető kommunikációs stílusa, hozzáállása a beosztottakhoz is vezethet időszakosan vagy akár állandóan stresszhelyzethez.
Ha a fegyelmezés és szigor áll előtérben, a munkahelyi légkör megromlik, rettegni, félni fognak a vezetőtől, gyakoribb lesz a táppénz, betegség az adott cégben, a felmondások és a fluktuáció is jellemző ilyen esetben.
Az egyéni stressztűrő képesség szerepet játszik a munkahelyi stresszhelyzethez való hozzáállásban.
Attól függ, mit élünk meg stressznek, mennyire vagyunk elégedettek a munkánkkal, milyen viselkedési mintákat hoztunk a gyerekkorból. Ahogy a szüleink reagáltak stresszhelyzetben, mi is úgy fogunk, mert lemásoltuk a viselkedésüket. Az is számít, hogy konfliktuskerülők vagyunk-e, vagy beleállunk a konfliktusba, szembeszállunk vele és arra törekszünk, hogy megoldjuk.
A problémamegoldó képességnek a stressz levezetésében van szerepe.
Kihívásnak vagy problémának látjuk az adott stresszhelyzetet. Kifogást keresünk, miért ne oldjuk meg, vagy keressük rá a megoldást. Objektíven tekintünk a tényekre, vagy szubjektív érzésekkel döntünk.
Megfelelési kényszer, mely mögött lehet önbizalomhiány, de akár perfekcionizmus is.
Egy megfelelő mély önismeret szükséges ahhoz, hogy felismerjük ezt a helyzetet, melyen bármikor tudunk változtatni. Gyakran szorongással jár és gyomoridegességgel, gyomorgörccsel.
Az imposztor szindróma egy önértékelési zavar, melyhez megfelelési kényszer is társul, perfekcionizmussal és önbizalomhiánnyal.
Aki nem bízik a képességeiben, a szakmai felkészültségében, sajnos állandóan stresszben él, mert attól retteg, lebukik és kiderül nem alkalmas a betöltött pozícióra. Az önismeret fejlesztés és önbizalom erősítés segít a stresszcsökkentésben.
A munkahelyi stressz csökkentésében a munkáltatónak jelentős szerepe van.
A törvényi előírások szerint a munkáltatónak kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése, és csökkentése, a munkahelyi stressz problémájának kezelése.
Hazánkban a hatályos 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdésének értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását legalább három évente köteles elvégezni.
Hogyan csökkentsd a munkahelyi stresszt?
Feladat és gyakorlat
Diagnosztizálj!
Vegyél egy jegyzetfüzetet vagy két lapot. Egyikre írd le, mivel nem vagy megelégedve a munkahelyeden és mit nem szeretsz ott, mi az, ami szerinted ott nem jól működik.
A másik lapra meg diagnosztizáld magad: a te hozzáállásod, pl. negatív szemüvegen keresztül nézed a világot, eltúlozol dolgokat, másokhoz hasonlítod magad, önbizalomhiányos vagy, kisebbrendűségi érzésed van, stb.
Cselekedj a munkahelyeden!
Vidd be a szervezeti problémákat tartalmazó lapot a munkahelyedre.
Próbáld ezt megbeszélni és legyél konstruktív, akár ötletelhetsz is a megoldásokon.
Változtass magadon!
A saját negatív hozzáállásodon változtass: ha önbizalomhiányod van, végezz önbizalom-erősítő gyakorlatokat, hogy magabiztosabb lehess. Ha negatív viselkedési mintákat másoltál le gyerekkorodban, azokat alakítsd át, dolgozd fel.
Dolgozd ki a saját stresszcsökkentő stratégiád!
Ez egyénileg változó. A lényege, hogy olyan stresszlevezető tevékenységeket válassz ki, ami hozzád passzol, szívesen végzed, és amit a mindennapokba be tudsz vezetni: lazít és egyben energiával is feltölt.
Amennyiben segítségre van szükséged, jelentkezz egy ingyenes konzultációra, kidolgozzuk a te helyzetedre szabva a stratégiád.