A stressz az élet sója

by Kovács Blanka  - november 11, 2023

Stressz: a szó, amelyet nap mint nap hallunk és használunk.

Olyannyira elterjedtté vált, hogy mára már szinte fehér zajként olvad bele a társalgásba, így veszélyeztetve azt, hogy idejében felismerjük, ha minket is érint.

 

Vajon miért van az, hogy egy olyan fogalom, amely annyira meghatározó része az életünknek, egyszerűen elvész a szavak között?

A válasz egyszerű: a stressz túl gyakori, alattomosan és hosszasan időző mérgező vendég lett az életünkben: éppen ezért kéne vele foglalkozni. Sajnos sokan elfojtják magukban a stresszt és meg vannak győződve róla, az ő életük nem stresszes. Ez  pedig nem így van.

A stressz már az őskorban is meghatározó része volt az emberek életének. Amikor őseink szembe találták magukat egy kardfogú tigrissel a vadonban, az agyuk a „harcolj vagy menekülj” üzemmódba kapcsolt. A testükben és elméjükben emelkedő feszültség szintje, a növekvő adrenalin felébresztette ösztöneiket, hogy gyors döntést tudjanak hozni: maradjanak és harcoljanak az állattal, vagy meneküljenek biztonságos helyre. 

A stressz segítette őket a túlélésben és a fajuk fenntartásában. 

Ma, hiába telt el azóta közel 10 000 év, ugyanilyen hatást vált ki belőlünk, amikor a modern élet kihívásaival és nyomásával szembesülünk. Most már nem vadállatokkal kell megküzdenünk az élelemért, hanem a munkahelyi elvárásokkal, a pénzügyi problémákkal és a családi kapcsolataink kihívásaival, de az agyunk még mindig ugyanúgy reagál a kihívást tartogató helyzetekre.

 

Mi a stressz pontosan?

A latin strictus (szoros) szóból ered, ami igénybevételt jelent. Ez egy nem specifikus reakciója szervezetünknek minden olyan (külső vagy belső) ingerre, ami rövid vagy hosszú távon hat, kibillenti a szervezetet az egyensúlyi állapotából és valamilyen szintű alkalmazkodásra kényszeríti.

 

Minden stressz rossz és káros?

Egyáltalán nem! Remek motiváló és teljesítményfokozó hatása van a szervezetünkre, segít, hogy a legjobb formánkat nyújtsuk egy állásinterjún, nyilvános szereplésen vagy akár sportversenyen. Veszélyhelyzet esetén pedig az életünket is megmentheti, mert hatása alatt az adott szituációban a legjobb döntést hozzuk meg a leggyorsabban. 
Beszélhetünk akut és krónikus, illetve pozitív és negatív stresszről is.  
Az, hogy milyen mértékben van hatással ránk, az mindig tőlünk függ, mert mindenki egyénileg és másként éli meg. 

Az akut stresszel találkozunk a leggyakrabban, mert rövid ideig tart, egy meghatározott esemény váltja ki és gyorsan meg is szűnik. 

Például tósztot kell mondanunk a húgunk esküvőjén vagy hangosan bemutatkozni a könyvklubban; de akár egy közeledő határidő, vizsga is kiválthatja a szorongást okozó érzést.

Feszültség, gyomorfájdalom, fejfájás és alvászavar is kísérheti, ám szerencsére az esemény vagy határidő végével a stressz megszűnik és vele minden panasz is.

A krónikus stresszt vagy a túl gyakran felmerülő akut stressz váltja ki, vagy egy olyan élethelyzet, amelyből nem találjuk a kiutat. 

Boldogtalan párkapcsolat, diszfunkcionális családi élet, folyamatos anyagi problémák, de akár gyermekkorban elszenvedett traumatikus lelki élmény is egyensúlytalanságban tarthatja a szervezetet.

Mivel ebben az esetben a testünk nem képes a stresszhormonok szintjét a normális határon belül tartani, ezért egy idő után egyenes út vezet a pszichoszomatikus tünetek , későbbiekben tartós fennállás esetén a mentális és/vagy testi egészségügyi problémák megjelenéséhez.

 

Milyen a pozitívnak megélt stressz? És mit élünk meg negatívként?

Egyik típust sem lehet egyértelműen pozitívnak vagy negatívnak nevezni, mert az elszenvedő egyéntől függ, hogyan reagál és milyen a hozzáállása az adott élethelyzethez.

Általában a kihívásokat és örömteli életeseményeket éljük meg pozitívként: régóta várt előléptetés, karrierváltás, egy esküvő, egy gyermekszületés, unoka érkezése a családba; az érettségi letétele vagy a választott felsőfokú intézménybe való bejutás, PhD megszerzése,

külföldi utazás, szabadság eltöltése a kívánt, tervezett helyen. 

Vannak azonban olyanok is, akik a fent felsoroltak esetében is túlzottan szoronganak és aggódnak, ők negatívként élik meg ezeket az élethelyzeteket.

Negatív stresszt okoz egy szeretett személy elvesztése, válás, egy súlyos betegség a családban, baleset és következményei, de akár a családon belüli konfliktushelyzet is, de lehet munkahely elvesztése, mobbing/bossing a munkahelyen és a nyugdíjazás is. 

Az olyan lelki problémák, mint például: önbizalom-, magabiztossághiány, test-és énképzavarok, kisebbrendűségi érzés, döntési nehézségek vagy döntésképtelenség érzése, a nemet mondás képtelensége, motivációhiány, hangulatingadozások, krónikus halogatás, imposztor szindróma, mókuskerékből kijutás sikertelensége és a perfekcionizmusra való törekvés, a különböző elvárásoknak való kényszeres megfelelés is folyamatos negatív stresszben tarthatják a szervezetünket. 

Ezek gyökere az esetek többségében a tudatalattiban tárolódik, segítséggel a felszínre hozhatóak, hogy a tudatos elme számára is elérhetőek, és így feldolgozhatóak legyenek. 

A tartós, negatívnak megélt stressz rombol és szorongást vált ki. Idővel krónikus betegségek alakulhatnak ki, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, gyomor-, nyombélfekély, colitis ulcerosa, Crohn betegség, allergiás betegségek, fejfájás, migrén, gyomorsavtúltengés, reflux, krónikus hasmenés, alvászavarok, bőrbetegségek, menstruációs zavarok, vetélések, teherbeesési problémák, krónikus fájdalmak, depresszió, pánikzavar. Ezekből lesznek a leggyakoribb pszichoszomatikus zavarok, melyek szerencsére visszafordíthatóak, amennyiben a kiváltó okot időben megszüntetjük.

A tudatos énünkben elhelyezkedő stressz káros élettani hatását ellensúlyozhatjuk a fent említett módszerek egyikével.

 

Stresszre adott reakció

Mindegy, hogy a szervezetünk melyik típusú stresszel találkozik, ugyanazon a folyamaton megy keresztül. 

A stresszelmélet atyja és kutatója, Selye János, a stresszre adott választ általános adaptációs szindrómának nevezte el (GAS), mely három fázisból áll: vészreakció, aktív ellenállás és kimerülés.

Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogyan reagálunk a stresszre.

Például, egy fontos és komplex prezentációra készülsz a munkahelyeden. A külföldi, magas szintű vezetők előtt, esetleg idegen nyelven. 

  • Vészreakció vagy alarm fázis: nem sokkal a kezdés előtt vagy, a szíved hevesen ver, egyre idegesebb vagy, esetleg a tenyered is elkezd izzadni. Így készít fel téged a szervezeted az előtted álló kihívásra.
  • Aktív ellenállás fázisa: túl vagy a prezentáción, az agyad kiadná a parancsot, hogy vége a veszélynek, a hormonszinted elkezdhet visszaállni a normál tartományba. Csakhogy folyamatosan a teljesítményeden gondolkodsz: újra és újra lejátszod fejben a beszédedet, azon gondolkodsz, hogyan mondhattad volna másként, rágódsz a részleteken, a szavaidon, a mondatokon. Nem sikerül visszatérni a munkádhoz, és más feladatokra koncentrálnod. A szervezeted már a tartalékaihoz nyúl, hogy működésben tartson.
  • Kimerülés fázisa: hiába van már rég mögötted a prezentáció, nem tudod lezárni magadban. Esetleg újabb előadásra kell készülnöd vagy egy konfliktus alakul ki a főnököddel, vagy egy kollégáddal szemben. A szervezeted folyamatosan az alarm fázisban működik, soha nem tér vissza nyugalmi állapotba. A tartalékai kimerültek, egyenes út vezet a kiégés felé. A tested ekkor kezd el betegségek formájában jelezni.

Szerencsére az első két fázisban a folyamat még visszafordítható. A harmadik fázisból is fel tud épülni a szervezet, de gyakran szakemberre van szükség, hogy megmutassa a kivezető utat.

Ha sikerül azonosítanod, hogy milyen típusú stresszel állsz szemben, és elsajátítasz technikákat, amelyek segítségével megbirkózhatsz a negatív hatásukkal, akkor megtanulod, hogyan állítsd vissza a tested működését az egészséges tartományba. 

Amennyiben egyedül már nem sikerül felvenned a stresszel szembeni harcot, akkor jelentkezz be hozzám az első ingyenes beszélgetésre, szívesen segítek, rámutatok, mely típusú stresszel küzdesz, mely fázisban vagy és útmutatást kapsz a megoldására, mely kimondottan a személyedre lesz szabva.

A stressz mögött meghúzódó okokat online ülések formájában és a saját módszerem, a mentális háromszög segítségével tárjuk fel és oldjuk meg.

Bejelentkezni az alábbi linken lehet:


Vagy írj nekem e-mailt és 24 órán belül választ kapsz:

onlinecoachingdoctor@gmail.com

Ütsz vagy futsz? Hogyan kezeled a stresszt az életedben?
{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás