Stressz, a velünk élő ellenség!

by dr. Kovács Márta Blanka  - október 7, 2021

Eredetét tekintve angolul: stress, jelentése nyomás, kényszer, feszültség, erőfeszítés. Selye János nevéhez fűződik, aki osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus volt. A stressz kutatójaként szerzett hírnevet. Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul.

“A legnagyobb fegyverünk a stressz ellen az a képességünk, hogy megválasszuk a gondolatainkat.William James, amerikai pszichológus és filozófus

A stressz fogalma: a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre (stresszorra), amely kibillenti eredeti egyensúlyából és alkalmazkodásra kényszeríti.

Selye elgondolása szerint a stresszre a szervezet egy általános adaptációs szindrómával válaszol, melynek 3 szakasza van.

  1. Alarm- vagy vészreakció: “fight or flight” azaz “harc vagy menekvés”, az “üss vagy fuss” néven a legismertebb. A szervezet felkészül a támadásra vagy menekülésre. A szervezet energiatartalékai mobilizálódnak. A szimpatikus idegrendszer aktiválódik: vérnyomás és pulzus nő, felgyorsul a légzés, kitágulnak a pupillák, a figyelem beszűkül.
  2. Aktív ellenállás szakasza: ha elhúzódik a stresszhatás a szervezet az összes energiatartalékait aktiválja, de nem pótolja. Megpróbál alkalmazkodni, viszont ha elhasználta a tartalék energiáit is, következik a harmadik szakasz.
  3. Kimerülés során alakulnak ki a különböző betegségek: magas vérnyomás, alvászavarok, a feszült izomzat miatt izomfájdalmak, végtagok hidegek, gyomor- és bélproblémák.
Pozitív vagy negatív stressz?

A stressznek 2 típusa van:

  1. A pozitív stressz vagy eustresszserkentőleg hat, kihívások esetén segíti a fejlődésünket, segít a vészhelyzet elhárításában és a problémák megoldásában. Fizikai és pszichikai aktivitást igényel, amit pozitívnak élnek meg az érintett személyek.
  2. A negatív stressz vagy distressz esetén az alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit, pusztítja a szervezet energiáit.

Stresszorok azok az események, helyzetek, melyek a stresszválaszt kiváltják és létrehozzák. Mégis mitől függ, hogy a stressz negatív vagy pozitív hatással van ránk? A negatív következménnyel járó életesemények, mint pl. egy munkahely elvesztése, egy hozzátartozó halála, egy válás a legtöbb emberben általában intenzív negatív stresszt vált ki. De ugyanígy van pozitív életesemények, pl. házasságkötés, gyerek születése esetén is.

A válasz: az egyén tanult készségeiben, megküzdési stratégiáiban rejlik. A stressz hatásainak megélésében jelentős szerepet játszanak a gyerekkorban megtapasztalt viselkedési minták, korábbi élettapasztalataink és a hozzáállásunk is. Tekinthetünk egy stresszhelyzetre kihívásként, és akkor pozitívan éljük meg, vagy szorongáskeltőnek és akkor negatívan éljük meg. A stressz az életünk része, de az, hogyan reagálunk rá, az már rajtunk múlik. Mindenki maga el tudja dönteni, szenvedni akar a stressz hatása alatt vagy megküzd vele, és megtanulja kezelni. A nézőpontváltás és a más szemszögből tekintés rendkívül hatékony és segít a mindennapi stresszkezelésben. A stresszes helyzethez való hozzáállás, a stresszel való megküzdés tanulható, a megfelelő stresszkezelési stratégiák, módszerek beépíthetők a mindennapi életbe.

Pszichoszomatika és a stressz
{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>