Author: Kovács Blanka

Bizonyított tény, hogy a döntéseink 80 százalékát a tudattalan elménk hozza meg. Egy óriási memóriabank, amelynek ugyan nincs fizikai helye az agyban, de már a születésünk előtt elkezdi gyűjteni és tárolni az információt a minket körülvevő világról. 

Az első három évünkben az agyunk szivacsként szívja magába a tudást, és nemcsak az anyanyelvünket vagy a képességet arra, hogy megtanuljunk járni, hanem a környezetünk minden reakcióját. 

Így talán nem is annyira meglepő, hogy az ekkora adatmennyiséget feldolgozó és tároló tudattalan elménk irányítja minden lépésünket. Egészen pontosan 80 százalékban, tehát amit tudatosan teszel, az csupán 20%.

Ezt te is nap mint nap megtapasztalod a saját bőrödön.

Tegyük fel, találkozol valakivel. A tudatos elméd felméri a másik megjelenését, öltözködését, beszédstílusát, amely alapján megállapítja, hogy a másik egy rokonszenves, kellemes személyiség.

Ennek ellenére valami mégsem tetszik benne. Nem tudod igazán jól megfogalmazni, hiszen csak érzések jöttek fel, de valami furcsa, talán taszító is van a másikban.

Miért van ez, ha ránézésre a másik teljesen rendben van?

Éppen a fentebb említett 80 százalék miatt, mert a tudatos éned mellett a tudattalan is dolgozik a háttérben. Anélkül, hogy észrevennéd, analizálja a másikat, múltbeli események, akár gyermekkori élmények vagy kulturális hatások alapján. Elképzelhető, hogy a bizalmatlanság vagy az óvatosság érzetét váltja ki belőled, anélkül, hogy tudatában lennél, miért.

• Esetleg emlékeztet valaki a szomszéd nénire, aki gyerekként mindig csípkedte az arcodat? 
• A másik utcában lakó bácsira, akinek puszit kellett adni, de te irtóztál tőle? 
• Talán egy olyan tanárodra, aki többször is megalázott az egész osztály előtt?
• Az apukádra aki gyakran fizikailag bántalmazott és hisztisnek nevezett? 
• A nagymamára, aki rendszeresen ducinak nevezett?

Mi zajlik ilyenkor az agyban?

A gyermeki agyunk minden olyan élményt, amely átélésekor még nem voltunk érzelmileg elég érettek ahhoz, hogy megértsük pontosan mi történik, a tudatalattiba menti el.

Ezek lehetnek pozitív vagy negatív élmények, lehetnek érzelmileg akár fájdalmas emlékek amik bekerülnek a tudattalanba, de nem merülnek felejtésbe. A tudatelőttesből még felidézhetők, előhívhatók és tudatossá tehetők.

Amikor valami feleleveníti ezt az emléket – például egy szó, egy illat, egy hang, egy érzelem, egy szituáció, ami hasonlít rá –, akkor reaktiválódik az emlék és emlékképek vagy emléktöredékek jelennek meg. Ezeket a tudatos énünk nem képes dekódolni, ezért csak annyit észlelünk, hogy a hangulatunk lesz nyomott és kellemetlenül érezzük magunkat.

Érzések közvetítésén túl, hogyan jelezhet még neked a tudatalattid?

Ha megpróbálnád figyelmen kívül hagyni azokat az érzéseket, amelyekkel a tudatalattid próbál kommunikálni, más módon is jelez. 

Mivel nem a tudatos elméről beszélünk, ezért továbbra sem tiszta és érthető gondolatok formájában kell elképzelni, hanem:

1. Álmodban: a sokszor irreálisnak és zagyvának tűnő, minden logikát és értelmet nélkülöző álmaink fontos üzenetet hordoznak. Nem kell álomfejtőnek lenned ahhoz, hogy ennek ellenére is találj bennük olyan összefüggéseket, melyek magyarázatot, akár megoldást kínálnak a téged foglalkoztató kérdésekre.
2. Félremondásaidban és szóelvetéseidben is jelezhet a tudatalatti, amikor nem azt mondod ki, amit szerettél volna, hanem valami mást, és te is meglepődsz, hogy nem is erre gondoltál. 

Érdemes elmerülni ezekben a kódolt üzenetekben, mert értékes tudást szerzel majd a saját valódi működésedről. 

A tudattalanban elhelyezkedő tartalmak folyamatosan hatást gyakorolnak ránk és meghatározzák a mindennapi tetteinket. Ösztöneink innen indulnak ki és innen jutnak el a cselekvés szintjéig. Például, amikor azt mondod, hogy ösztönösen cselekedtél egy szituációban, mert látszólag megmagyarázhatatlan okból tettél valamit, azok is innen indultak ki.

Miért fontos feltárni ezeket az érzéseket?

A tudatalattink legfontosabb feladata, hogy védjen bennünket. Nem szeretne változást, akkor sem, ha az hosszú távon az érdekeinket szolgálja. Hiszen a változás az egyben kockázatot is jelenthet, amely potenciális veszélyt hordoz magában. Ilyenkor te csupán azt érzed, hogy félsz vagy szorongsz egy adott élethelyzetben és fogalmad sincs miért. 

A tudattalanban tárolt blokkok, kicsik és nagyok is, akadályozhatnak abban, hogy élvezd az életedet, egészséges párkapcsolatot alakíts ki, hatékonyan kezeld a pénzügyeidet vagy sikeres legyél a munkádban és az élet bármely területén. 

Ha bármiben eltérsz a megszokottól, a tudatalatti azonnal jelez, testi vagy lelki tünet formájában. Ezek a sokszor kellemetlen érzések fontos információt hordoznak magukban: olyan területet érintettél, amivel érdemes foglalkoznod és megkeresned az okát, mert ha felismered, akkor a megoldás kulcsát megtaláltad.

A testi tünetek palettája széles, mint például hányinger, hányás, túlzott gyomorsavtermelés, gyomorgörcs, de lehet hasmenés is, gyors szívdobogás, levegő utáni kapkodás, szapora légvétel (hiperventilláció), hideg verejtékes kezek és lábak, szédülés, ájulásérzés, fejfájás, migrén, nyaki izomfájdalom. 

Pszichés/lelki tüneteket is felléphetnek, szorongás, félelem, pánikroham, alvászavar, halálfélelem vagy akár rémisztő álmok formájában.

Az is árulkodó, ha ismétlődő helyzetekben találod magad, amire a reakciód “már megint velem történt meg”.

Mikor kell arra gondolni, hogy a tudattalan elmében van egy lelki blokk?

• Amikor egy problémára nem találod a megoldást, nem sikerül megoldani, ezért nem érzed jól magad a bőrödben.
• Szorongsz vagy félsz valamitől, de nem tudod, mitől.
• Nem mersz lépni, dönteni, úgy érzed, egy helyben toporogsz.
• Nem haladsz a célod felé, mindig valami közbejön. 
• Folyamatosan halogatsz és célba nem érsz.
• Nem igazán érzed jól magad a választott munkahelyeden, a választott szakmádban, de félsz váltani, változtatni.
• Taposómalomnak és mókuskeréknek érzed az életedet, amiből nem lehet kitörni. 
• Zsong a fejed a sok gondolattól, és szeretnél rendet tenni bennük, de nem tudod, hogyan.
• Amikor egy érzésre, reakcióra, viselkedésre nem találsz kézzelfogható magyarázatot és az okát sem ismered fel. 
• Ha elakadsz az élet valamely területén, nem tudod, hogyan tovább, nem találod a megoldáshoz vezető utat.
• Ösztönösen érzed, valami nem stimmel, valahol elakadás van, de magad nem jössz rá.

A tudattalanban tárolt lelki blokkok és akadályok, akár traumák feloldásához mindenképpen kérd egy szakértő segítségét. Ezzel egyrészt egy valódi szakember támogat majd az úton, másrészt ha falakba ütköznél, segít, hogy tovább tudj haladni.

A tudatalatti olyan jelentős mértékben befolyásolja a cselekvéseinket, hogy ha sikerül megtalálni, kioldani egy ott tárolt akadályt, blokkot és a felismerés szintjéig hozni, az gyökeresen meg tudja változtatni az életünket.

Én tudok neked segíteni és rá tudlak vezetni erre az útra úgy, hogy magad találsz rá a megoldásra, mely egy felismerés, ún. AHA-élmény kapcsán felszínre kerül és tudatossá válik.

Jelentkezz be az első alkalomra, amely teljesen ingyenes:

Téged mi tart attól vissza, hogy felvállald önmagad?

Nemrég írtam egy cikket arról, hogy mennyi előnyünk származik abból, ha sikerül elérni, hogy azzá váljunk, akik vagyunk.

 

Mit is jelent ez pontosan?

Amikor elindulunk azon a rögös úton, amely saját magunk ismeretéhez vezet, akkor szembesülünk az összes olyan tudattalan szinten megbúvó mozgatórugónkkal, hiedelmünkkel is, amelyek folyamatosan visszatartanak bennünket a vágyaink és céljaink elérésétől.

A szerencsés és peches ember illúziója

Ha az életedre gondolsz, valószínű, hogy egyszerűen csoportosítod szereplőit szerencsés és kevésbé szerencsés kategóriákba. Akkor is, ha két ismerősöd látszólag ugyanolyan lehetőségekkel rendelkezik, könnyen elkönyveled őket magadban a fortuna kegyeltjének vagy éppen pechesnek, hiába dolgoznak akár hasonló munkakörben és élnek látszólag ugyanolyan boldog családban. 

Akit szerencsésnek gondolsz, valószínű, hogy aktív cselekvője életének. Derűs és határozott, ritkán panaszkodik. Nem siránkozik a környezetének, de mivel neki is vannak problémái, azok megbeszélésére olyan szakembert választ, aki rendelkezik azzal a tudással és képességekkel, amelyekkel valóban tud is segíteni. 

A peches barátod jellemzően kerüli a cselekvés bármilyen formáját, halogatja a teendőit és szereti megvárni, amíg mások elintézik a feladatokat helyette. Határozottság és lendület helyett rendszeresen siránkozik és panaszkodik a vélt szerencsétlen helyzete miatt. A kihívásoktól leblokkol és lendület helyett kifogásokat keres. 

Természetesen senki sem ennyire „fekete és fehér”, a szerencsésebb ember is érezhet elakadást bizonyos életterületeken és a panaszkodó ismerősöd is lehet aktív egyes helyzetekben.

Melyik csoportba sorolnád magadat?

A saját elakadásainkat nehéz egyedül felismerni, mert vagy a tudattalanban rekedtek, vagy mert olyan nagy mértékben hatalmasodott el rajtunk, hogy fogalmunk sincs merre van a kiút belőle. Az első lépés ebben az esetben is az önmagunkkal való szembenézés és annak a belátása, hogy valami nem működik jól az életünkben.

Mivel ezt sem minden esetben látjuk egyértelműen, ezért nehéz felismerni, hogy pontosan mi a baj és melyik életterületen jelentkezik.

Hogyan ismerheted fel, ha nem használod ki maximálisan a potenciálodat?

Félelemként és szorongásként jelenhet meg az életedben. Félhetsz például attól, ha változtatsz, akkor esetleg elveszíted egy barátodat, a munkahelyeden furcsán néznek majd rád vagy akár a szüleid sem szeretnek majd úgy, ahogyan régen.

Ha azt tapasztalod, hogy félsz:

• a kudarctól
• felvállalni magad
• megtenni az első lépést
• hogy vajon mit mondanak mások
• a negatív véleményektől
• attól, hogy a környezeted elítél, mit gondol rólad
• és nem tudsz nemet mondani

És mindez visszatart attól, hogy egy olyan életet élj, amelyre vágysz, akkor érdemes megvizsgálni ezeket az érzéseket és feltárni, hogy mi rejtőzik a tudatalattidban.

Bátorság, motiváció és energia is kell ahhoz, hogy megmutasd a valódi énedet, mert a környezeted már megszokta a már megismert oldaladat, így az alapján vannak elvárásai veled szemben. 

Ha nem félelem, amit érzel, lehet szorongsz. A szorongás lényegében egy belsőleg észlelt idegesség, feszültség, „gyomorideg”, ami akkor lép fel, ha egy adott élethelyzetben félünk valamitől, és nem tudjuk kontrollálni.

A szorongás, aggodalmaskodás akadályozza a megszokott életviteledet is. Lehet, már kaptál is olyan visszajelzést, hogy megváltoztál, idegesebb, nyugtalanabb vagy, mint korábban.

Hogyan jelenhet meg a szorongás az életedben?

A szorongás okát nehéz segítség nélkül azonosítani, mert állandósult az érzés és sokféleképpen nyilvánulhat meg.

Gyakran nem is tudjuk, hogy miért szorongunk, csak a kellemetlen érzés kísér minket egész nap. 

Összegyűjtöttem olyan jellemző viselkedési módokat és kijelentéseket, amelyek segítenek felismerni, ha  téged is a szorongás tart vissza attól, hogy olyan életet élj, amelyet igazán szeretnél.

Ha azt veszed észre, hogy:

• nem vagy képes szeretni magad olyannak, amilyen vagy, akár gyűlölöd is magad egy-egy tulajdonságod miatt,
• másokhoz hasonlítod magad, mert nem fogadod el a saját képességeid,
• bizonyos élethelyzetekben nem tudod eldönteni, hogy mi a helyes és mi a helytelen.
• önismeret hiánya, mert nem tudod, ahogyan viselkedsz az valóban te vagy, vagy kifelé másnak mutatod magad, olyannak amilyenek az elvárások,
  
• azt teszed, amit elvárnak tőled, nem azt, amit szeretnél
• vágysz arra hogy elfogadjanak és szeressenek, ezért bármit megteszel a szeretetért
• annyira fontos mások elismerése, hogy szándékosan úgy cselekszel ami nem neked, hanem csak másoknak jó
  
• hajlasz arra, hogy azt tegyed, és olyan döntéseket hozz, melyet mások javasolnak neked.
  
• elfogadod amit mások mondanak a testedről, nem tudod reálisan látni magadat kívülről.
  
• nem hiszel, nem bízol magadban, hogy miért is sikerülne pont neked elérni a célodat.
• nem tudsz nemet mondani

Hogyan? Mely lépések szükségesek?

1. Tudatosítsd a félelmeidet, szorongásaidat, vágyaidat, késztetéseidet, múltbeli tapasztalataidat és rejtett emlékeidet.
2. Nézz szembe velük. 
3. Így fokozatosan fel tudod oldani hatásukat, és pontosabb, holisztikusabb képet kapsz önmagadról.

Nagyon nehéz ezen a folyamaton egyedül végigmenni, mert az agy védi saját magát a változásoktól akkor is, ha az az előnyödet szolgálja. 

Ezért javaslom, hogy egy olyan szakembert keress, aki felkészültségével, tudásával és tapasztalatával kézen fog és támogat ezen az úton.

Gyakorlatban ez hogyan működik?

Ha elszánt vagy és készen állsz a változásra, akkor valószínű, hogy már számos elakadásodat tudatosítottad magadban és szembe is néztél velük. A probléma ott jelentkezik a legtöbb kliensemnél, hogy nem sikerül az oldásuk. 

Vagyis felismerik, hogy mi a probléma, de azt nem tudják, miként oldják meg vagy hogyan engedjék el.

Az agy alkalmazkodásra és változásra való képessége az, ami segít változtatni.  Az általam kifejlesztett mentális háromszög a segítségem abban, hogy a gondolatok, érzelmek és a viselkedési reakció bármely elemének megváltoztatásával elérjük, hogy a többi elem is automatikusan változzon.
Ezzel a jelenlegi problémádra más szemszögből tudsz rálátni és így érjük el, hogy a rájuk adott reakció is megváltozzon.

Jelentkezz itt egy ingyenes kötetlen beszélgetésre. Akár hétvégén is. Ha e-mailt írsz 24 órán belül választ kapsz.

„Az élet egyetlen célja az, hogy azok legyünk, akik vagyunk, és azzá váljunk, amivé válni képesek vagyunk.“

Robert Louis Stevenson,  skót regényíró 1850–1894

 

Mi az a tanult tehetetlenség? Lehet, te is küzdesz vele?

Ha megfigyeljük a körülöttünk élő embereket, családtagjainkat, barátainkat, kollégáinkat,  nyilvánvalóvá válik, hogy a sokszínű népesség két külön csoportba sorolható.

Vannak akik tudatában vannak értékeikkel, képességeikkel, önbizalmat árasztanak, magabiztosak, bátran felvállalják egyéniségüket és döntéseikért vállalják a felelősséget.

Mások viszont egyáltalán nem bíznak a saját döntéseikben, nem tudják eldönteni, hogy mi a helyes és mi a helytelen számukra. Kevésnek érzik magukat embertársaikhoz képest, félnek az esetleges negatív következményektől. 

Nagyon fontosnak tartom, hogy felismerjük, mi hogyan hozunk döntéseket, mi mozgat és motivál minket a háttérben, ahogy azt is, hogy az önbizalomhiány sokszor csak egy-egy területen jelentkezik. Lehet, hogy valaki a munkájában, a hivatásában olyan tudással rendelkezik, hogy mindig képes magabiztosan kommunikálni, míg elképzelhető, hogy hétköznapi helyzetekben már nem bízik önmagában. 

Ez az egyébként önbizalommal teli emberekre is jellemző lehet, hogy őket is ki tudja egy-egy élethelyzet zökkenteni magabiztosságukból.

Szerencsére megfelelő módszerekkel és eszközökkel az önbizalomhiány helyét át tudja venni a tanult magabiztosság. 

Ha valaki nem bízik magában és a döntéseiben sem, ezt a testtartása, az arckifejezése, a mimikája és a kommunikációja is tükrözni fogja. A kéztördelés, a görnyedt vállak, tétova mozdulatok már azelőtt árulkodnak az ember bizonytalanságáról, hogy megszólalt volna. 

Aki önbizalomhiányos és kapcsolatait is ez jellemzi, valószínű, hogy olyan emberekkel lesz körülvéve, akik szintén valamilyen szinten szenvednek saját maguk tehetetlenségétől. Olyan témákról fog beszélni másokkal, amire a bizonytalanság, a döntésképtelenség, a szorongás és félelem lesz a jellemző.

Az önbizalomhiányos ember nagyon érzékeny a kudarcra, ha valami egyszer nem sikerült, nem mer belevágni semmi újba, hiszen arra gondol, neki máskor sem sikerült. Helyette kifogásokat keres, hogy miért is nem kellene belefognia semmibe. Jellemzően úgy gondolja, hogy neki „nincs szerencséje”, „rossz napja” volt, „bal lábbal kelt fel”. 

A bizonytalan embereknél ez a magatartás képes rögzülni, ami eredményeképpen egy-egy újabb célkitűzés esetében az agy automatikusan bedobja majd minden egyes próbálkozásnál azt a negatív érzést, melyet már ismer és elmentett. Megjelenik a vele együttjáró szorongás és félelem, ami lebénítja és emiatt nem mer semmibe belefogni.

Ez a negatív érzés cselekvésképtelenné tesz, megakadályozza az első lépést bármilyen kitűzött cél felé és kiváltja a tehetetlenség érzését, idővel pedig a tanult tehetetlenséghez vezet. 

Mi is a tanult tehetetlenség?

Martin Seligman nevéhez fűződik, aki a depresszió kutatása során dolgozta ki a tanult tehetetlenség elméletét. Ez egy olyan állapot, ahol az ismétlődő negatív tapasztalatok az egyén reménytelenség érzéséhez vezet olyan mértékben, hogy nem is próbálkozik akkor sem, ha lehetőség adódik a változásra.

Ilyen amikor az egyetemről frissen kikerült fiatal sorra kapja a visszautasításokat és nem sikerül elhelyezkednie, vagy ha egy vállalkozónak hónapokig nem sikerül ügyfeleket találnia. 

Könnyen bele lehet kerülni a negatív spirálba, amikor már annyira nem bízunk magunkban, hogy nem is hiszünk benne, valaha sikeresek is lehetünk. Ilyenkor hiába kopogtat a lehetőség az ajtónkon, nem bízunk magunkban annyira, hogy elhiggyük, sikeresek lehetünk. 

Szerencsére segítséggel ki lehet ebből az ördögi körből törni.

Először is azt kell pontosan meghatározni, hogy általánosan vagy egy életterületen szenvedünk-e az önbizalomhiány jeleitől. Az alábbi táblázatban összefoglaltam a jellemzőket:

Magabiztosság jelei	Önbizalomhiány jelei
Mimika/Gesztusok/Viselkedés	Mimika/Gesztusok/Viselkedés
Dinamikus és élénkséget kifejező arcmimika, arckifejezés	Arckifejezés, mimika szegényes, semmit nem tükröz
Egyenes testtartás hátrahúzott vállakkal	Görcsös, feszített, görnyedt testtartás
Szemkontaktust tart, de nem farkasszemet néz	Nincs szemkontaktus, lesütött szemek, vagy tétova elnézés a fej felett
Gesztusok és a mimika együtt magabiztosságot sugároznak	Élénken gesztikulál a karjaival, ami bizonytalanságot sugall
Laza magatartás, könnyed kéztartás, felszabadult kommunikáció	Jellemző a kéztördelés, kézdörzsölés, valamit fognia kell és forgatni az ujjak között, pl. toll
Hanghordozás/Hangerősség	Hanghordozás/Hangerősség
Tiszta és érthető artikuláció, beszéd, hangerősség megfelelő	Halk szinte suttogó beszéd, alig érthető szavak
Nyugodt hanghordozás, önbizalmat és magabiztosságot sugároz	Vagy ellenkezőleg túl hangos, kiabáló, harsona beszéd
Közepes beszédgyorsaság	Gyors, érthetetlenül daráló beszéd
Szavak	Szavak
Egyértelmű és érthető	Bizonytalan
Konkrét témák	Határozatlan
Szakmaiságra törekvés	Homályos megfogalmazás
Megfogalmazás precíz	Szavak értelmezése zavaros
Szöveg tartalmilag	Szöveg tartalmilag
Első szám első személyben	Általánosságban fogalmaz
Konkrét témához kapcsolódó szövegtartalmak	Nem a témához szorosan kapcsolódó szövegtartalmak
Adott témára koncentrál és nem tér el a témától	Egyik témáról a másikra csapong és nem fejezi be egyiket sem
Szakmaiságra törekszik	Nem szakmai a szöveg
Erősségek kerülnek kifejezésre	Gyakori elnézéskérés és szövegjavítások
Végigvezet egy beszélgetést spontán	Felesleges nem odaillő magyarázkodások
Saját szükséglet megfogalmazása és kifejezésre juttatása	Saját szükséglet indirekt lesz kifejezve és emiatt nem derül rá fény
Érzelmek direkt kifejezésre kerülnek	Érzelmek nem kerülnek felszínre

A táblázat tesztként is szolgál. Olvasd át a magabiztosság jeleit majd az önbizalomhiány jeleit, pipáld ki, ami rád jellemző. Ami hiányzik arra utal mindkettőnél, hogy azt pótolni szükséges, ahhoz, hogy magabiztos légy és az önbizalomhiány megszűnjön. Ha segítségre van szükséged, kérj ingyenes konzultációra időpontot tőlem e-mailben.

A jó hír az, hogy az önbizalomhiány megszüntethető, mert a magabiztos magatartás megtanulható, kortól függetlenül.

Amint megteszed az első lépést és megvan az első sikerélményed, a következőt már magad fogod automatikusan megtenni. Csupán 3 lépésre van szükséged. 

A coaching ülések során a  mentális háromszög módszerét hívva segítségül az új gondolkodásmódot rögzítjük. Így az agy nem a negatív érzést hozza elő egy ismétlődő élethelyzet során, hanem képes lesz az új gondolkodásmód, új szemléletmód elsajátítására, új szokások kialakítására, amely eredményeképpen fokozatosan és biztosan képes leszel elsajátítani a magabiztos reakciót és az önbizalommal teli életet.

Készen állsz kitörni az ördögi körből?

Akkor várlak szeretettel, jelentkezz be itt egy ingyenes konzultációra:

„Az élet egyetlen célja az, hogy azok legyünk, akik vagyunk, és azzá váljunk, amivé válni képesek vagyunk.“ —  Robert Louis Stevenson,  skót regényíró 1850–1894

Te mennyire ismered azt az embert, akivel a legtöbb időt töltöd?

A sikerre való törekvés során gyakran azon kapjuk magunkat, hogy fáradhatatlanul keressük a kulcsot a teljes potenciálunk kibontakoztatásához. 

Útmutatást várunk könyvekből, mentoroktól, sőt manapság a közösségi média felületektől is. 

A TikTok és az Instagram is kimeríthetetlen forrása a 15 másodpercbe sűrített életbölcsességeknek. 

De mi van akkor, ha a siker elérésének legfontosabb összetevője nem a külső forrásokban, hanem önmagunkban keresendő? Ha az álmaink megvalósításához vezető út azzal kezdődik, hogy mélyen megértjük, kik is vagyunk valójában?

Vagyis az alapos és mély önismeret, ami magában foglalja az erősségeink és a hiányosságaink ismeretét is. 

Ha belegondolsz, te mennyire ismered magad? 

Lehet, felesleges kérdés, hiszen önmagunkkal töltjük életünk során a legtöbb időt, mégis, rengetegen találják szembe magukat azzal a felismeréssel, hogy fogalmuk sincs, mi a cselekvéseik valódi mozgatórugója.

A legnagyobb ajándék, ha tudjuk, hogy kik vagyunk, mert az önismeret erejét kihasználva nem céltalanul sodródunk a körülményeink által befolyásolva, hanem célzottan és magabiztosan navigálunk az életünkben.

Az erősségeinkre lehet alapozni, azok fognak segíteni érvényesülni az életben és haladni a siker lépcsőfokain felfelé.

A hiányosságaink ismerete pedig hatalmat ad a kezünkbe. Hatalmat arra, hogy képesek legyünk változtatni rajtuk tanulással, cselekvéssel és gyakorlással.

Milyen egyszerűen hangzik, ugye? Az erősségeinket előnyünkre használjuk fel, a gyengeségeinket pedig tudatos munkával átformáljuk pozitív tulajdonsággá.

Sajnos sok esetben nem csak ennyi a feladat, mert az önismeret hiánya miatt rejtve marad a tudatos elménk előtt ez a hasznos információ. A szakirodalomban az arány: 20-80%, azaz a motivációnk oroszlánrésze a tudattalanban rejtőzik.

Freud jéghegy modellje bemutatja mit is rejt el a tudatalatti: a jéghegynek a vízből kilátszó része a tudatos élményeket jelenti, a vízfelszín alatti nagyobb rész pedig a tudatalattiban lévő félelmek, szorongások, vágyak, késztetések, múltban történt és elrejtett/elmentett fájdalmas események, emlékképek vannak. 

Vajon hogyan akadályoz bennünket a tudatalatti, hogy igazán jól megismerhessük önmagunkat? 

• Folyamatosan szűri azt a rengeteg információt, amellyel naponta találkozunk, és szelektíven hívja fel a tudatos figyelmünket bizonyos gondolatokra, emlékekre és érzelmekre. Ezt a szűrési folyamatot azonban a múltbeli tapasztalataink, traumáink, mélyen rögzült hiedelmeink és a neveltetésünk is befolyásolja, így gyakran torz szemüvegen keresztül észleljük a világot. Ezek a filterek elhomályosítják önismeretünket azáltal, hogy szelektíven hangsúlyoznak bizonyos szempontokat, míg másokat elnyomnak vagy eltorzítanak.
• Az érzelmeink nyelvén beszél. A velünk történt eseményeket a hozzájuk kapcsolódó érzelmekkel tárolja. Ezért fordulhat elő, hogy bizonyos élethelyzetek olyan intenzív érzelmi reakciót váltanak ki belőlünk, amelynek a tudatos elménk nem érti az eredetét. Ha ezek a sebek feloldatlanak maradnak, akkor az érzelmeink kiváltó okait sem leszünk képesek teljes mértékben megérteni és kezelni.  
• Nem szereti a változást. A tudatalattink akkor sem akar minket kitenni a változással járó kockázatnak, ha az éppen előnyös lenne a személyes fejlődésünk és önismeretünk szempontjából. Ez az ellenállás az ismeretlentől való félelemben vagy a kihívást jelentő helyzetek elkerülésében nyilvánulhat meg. Az önismeret itt is hasznos segítséget nyújt számunkra, mert könnyedén felismerhetjük, hogy az ellenállás bennünk csak az agyunk védelmi mechanizmusa. Csak úgy lehet előre lépni, hogyha nagy levegőt veszünk és az akadály irányába úszunk.

Bátorságra, sebezhetőségre és hajlandóságra van szükség ahhoz, hogy szembenézzünk félelmeinkkel és korlátainkkal. Egy önvizsgálat és egy önfeltáró utazás szükséges ahhoz, hogy lehetővé váljon megragadni  a bennünk rejlő képességek és tulajdonságok forrását. Saját lényünk mélységeibe mélyedve megértjük, mi hajt bennünket, mi inspirál, és mi számít igazán számunkra.

Vajon könnyű ez az út? 

Semmiképpen nem mondhatjuk. Fontos, hogy legyünk türelmesek magunkkal. A változás időben hosszú, lassú folyamat és sokszor kudarcokba ütközve lehet az akadályokat átlépni. Azonban ha kitartóak vagyunk, és nem adjuk fel, akkor elérhetjük a kitűzött céljainkat, és azzá válhatunk, akik valójában vagyunk. 

Vajon megéri a befektetett munka? 

Mindenképpen. Az út végén ránk váró jutalom felbecsülhetetlen. 

Az önismeret és az önmagunk elfogadása kulcsfontosságú ahhoz, hogy igazán önmagunk lehessünk. Azonban a változás nem mindig könnyű, és sokszor félelemmel és bizonytalansággal jár. Ha azonban elhatározzuk, hogy változni akarunk, és türelmesek vagyunk magunkkal, akkor elérhetjük a kitűzött céljainkat, és sokkal elégedettebbek és boldogabbak lehetünk.

Szerencsére nem kell ezen az úton egyedül végigmenned. Ha úgy érzed, hogy készen állsz a változásra, akkor foglalj hozzám egy időpontot, és közösen megtaláljuk önmagadhoz az utat. A kezed csak akkor engedem el, ha már biztosan tudsz a kitűzött célod felé haladni.

Az első konzultáció ingyenes:

Hogyan befolyásolja a magunkról kialakított kép az életünket?

„Rajtam semmi nem áll jól.”

„Kicsik a melleim és vastagok a combjaim.”

“Túl magas vagyok, mint nő, nem találok magamnak társat.”

“Nincs derekam, úgy nézek ki, mint egy befőttes üveg.”

„Túl alacsony vagyok, egyáltalán nem férfias. Ha magasabb lennék, sokkal sikeresebb lehetnék.”

„Túl szőrös a mellkasom.”

„Mások sokkal okosabbak/talpraesettebbek nálam.”

Ha valaha megfordult már a fenti vagy hozzájuk hasonló gondolat a fejedben, akkor tudd, hogy nem vagy egyedül. Egy 2016-os felmérés szerint a nők kétharmada elégedetlen a testével, 76 százalékuk pedig szeretne változtatni a kinézetén, míg minden második megkérdezett kövérnek tartja magát.

Hiába szeretne mindenki összhangban és harmóniában élni saját magával, ennek ellenére a többség, ha lehetőség adódna rá, azonnal megváltoztatna valamit a kinézetén vagy a természetén.

Vajon hogyan lehet sokkal boldogabb az életünk, hogyan dolgozzunk az egészséges énkép és testkép kialakításán?

Mit jelent pontosan az énkép és a testkép

ÉnKép és TestKép az önismeret alappillérei.

Két egymással szorosan összefüggő, de értelmezésében mégis különálló fogalom, és arra utalnak, hogyan érzékeljük és értékeljük önmagunkat.

Az énkép a rólunk alkotott gondolatainkra utal, míg a testkép arra, hogyan értékeljük fizikai megjelenésünket.

Mind a kettő fontos a lelki állapotunk szempontjából, hiszen a belső monológunk a viselkedésünkre is kihat.

Az énkép minden, amit saját magunkról gondolunk: milyennek érzem, hogyan látom magam. A tulajdonságaim, az erősségeim, a gyengeségeim, a hiányosságaim, a hitrendszerem, a készségeim összessége, a magabiztosságom, az önbizalmam. Az egészséges énkép kialakításában nagy szerepe van az önszeretetnek és önbecsülésnek is. Amennyiben hiányosságot érzünk az énképünkben, törekednünk kell, hogy minél mélyebb önismeretre tegyünk szert, hisz ezzel válunk magabiztosabbakká és tudunk döntéseket hozni.

Az önmagunkról alkotott általános, fizikai és pszichológiai felfogásra utal, vagyis azoknak a hiedelmeknek, értékeknek és attitűdöknek a gyűjteménye, amelyek alapján a saját képességeinket megítéljük.

A testkép ezzel szemben kifejezetten a fizikai megjelenésünk érzékelését jelenti, beleértve a testünk külalakját, testrészeink méretét és kinézetét, jellemzőit. Ez magában foglalja mind a testünk vonzerejének szubjektív értékelését, mind a fizikai megjelenésünkkel való elégedettség szintjét. Vagyis, hogy a tükörbe nézve mennyire tartjuk magunkat szépnek és vonzónak. Másképp fogalmazva, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. A magunkról alkotott összkép lesz az, amit „kisugárzásnak” is nevezhetünk, és ezt a környezetünk is érzékeli.

A testképet olyan tényezők is befolyásolják, mint a kultúra, a média és a társadalmi normák, és jelentős hatással lehetnek az önértékelésünkre és az általános jólétünkre.

Leegyszerűsítve:

ÉnKép = belső értékek

TestKép = külső értékek

Miért fontos az egészséges én- és testkép?

Mivel a legtöbb időt saját magunkkal, a saját gondolatainkkal töltjük, ezért ez a belső párbeszéd jelentős hatással van a mentális állapotunkra.

Ha valaki folyamatosan kritizálja magát, az alacsony önértékeléshez, szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. A belső monológunk az, hogy mit gondolunk saját magunkról és ez hatással van a viselkedésünkre is.

Például:

Félek társaságba, buliba menni, kapcsolatot teremteni, barátkozni, társat keresni, mert az általam gondolt hibák/hiányosságok miatt nem találok barátot/társat.

Félek kommunikálni, mert valami rosszat mondhatok, vagy akár kinevethetnek, mit gondolnak rólam.

Ezen példák mindegyike önbecsülési problémák, kisebbrendűségi érzések formájában nyilvánulnak meg, melyek szorongáshoz és különböző félelmekhez is vezethetnek a mindennapokban.

A negatív testkép ugyancsak számos mentális betegséget eredményezhet. Például táplálkozási zavarokat vagy elősegítheti az egészségtelen szokások kialakulását: túledzés vagy szélsőséges diéták követése.

5 tipp, hogy te is ki tudd alakítani az egészséges ÉnKépedet és TestKépedet

Nagyon fontos, hogy türelemmel legyünk magunkkal szemben, mert az egészséges kapcsolat kialakítása saját magunkkal és a testünkkel, egy kihívásokkal teli út lehet.

A cél, hogyan tanuld meg szeretni önmagadat, mert te egyszeri és megismételhetetlen vagy.

• Bánj úgy magaddal, ahogy a legjobb barátnőddel, családoddal vagy gyermekeddel tennéd. Légy magadhoz kedves, figyelmes és türelmes. Figyelj a belső hangodra, az ösztöneidre. Szánj rá naponta minimum fél órát.
• Hallgasd a gondolataidat és csípd el a negatív mondatokat. Minden esetben, amikor egy bántó állítást mondanál magaddal szemben, helyettesítsd be egy pozitív és reális jelzővel. Napi szinten gyakorolva, egy idő után észreveszed, hogy egyre több pozitív gondolatod lesz, ugyanis az agy a neuroplaszticitás elve alapján képes rá és ‘áthuzalozza magát”.
• Törődj a testeddel fizikai szinten is. Add meg magadnak az egészséges, tápanyagdús ételeket és mozogj, sétálj minden nap. Napi 40 perc erőltetett séta feltölt energiával és az általános közérzeted, hangulatod, alvásod is javuni fog.
• Töltsd időt saját magaddal. A meditáció és mindfulness gyakorlatok segíthetnek abban, hogy mélyebb önismeretre tégy szert anélkül, hogy a külvilágból érkező ingerek befolyásolnának. Segítik a napi stressz utáni pihenést, ellazulást és feltöltődést a szervezetednek.
• Kérj professzionális segítséget! Egy szakemberrel folytatott konzultáció segíthet felismerni és kezelni a tudatalattidban futó negatív programokat. A tudatalattihoz nem tud hozzáférni az, aki az odavezető utat nem ismeri. Keresd a megfelelő segítőd.

A célod legyen az, hogy azzá válj, aki vagy.

Sosem az a megoldás, hogy próbálsz másra hasonlítani. Amid most van és amivel aktuálisan rendelkezel bőven elég egy olyan önismeret és önszeretet kialakításához, mely magabiztossá fog tenni az élet minden területén.

Sikerélményeket elérni te is tudsz és képes vagy rá, akár minden nap, nem ördöngösség, nem lehetetlen. Csak tenni kell érte.

Ne feledd, hogy az egészséges viszony kialakítása önmagunkkal egy folyamat, amely folyamatosan változhat a bennünket ért hatások és új élethelyzetek miatt.  Légy türelmes magaddal szemben, és ne félj külső segítséget kérni!

Ha szeretnéd végre jól érezni magad a bőrödben és megszeretni azt a személyt, aki vagy, akkor jelentkezz be hozzám egy ingyenes konzultációra, és nézzük meg, hogy neked hogyan tudok segíteni:

Foglald le az időpontodat itt: