Stressz által kiváltott falászavar, 5 lépéssel felszámolhatod!

Egy rövid összefoglalót olvashatsz a falászavarról, melyben a tünetekről, a kiváltó okokról és a szövődményekről is pontos képet kapsz. 

Letesztelheted magad, neked van ilyen problémád vagy nincs, stressz hatására te hogyan reagálsz és miért.

A cikk végén megoldási javaslatok is lesznek.

A falászavar 2013 óta a DSM -V-ben önálló kórképként jelent meg. A DSM a pszichiátriai zavarok diagnosztikai klasszifikációs rendszere, angolul  Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. A falászavar a 30-40-es, fiatal felnőtt korosztály pszichés betegsége.

Különböző elnevezései vannak: falászavar, mértéktelen evészavar, túlevéses zavar, németül Esssucht, ami akár szenvedélybetegségre is utalhat, binge eating disorder az angol elnevezése.

Ezt az evészavart először 1959-ben írta le Albert Stunkard amerikai pszichiáter, mint falásrohamok és „éjjeli evés szindróma” formában fellépő pszichés zavart. 

Amerikában  a nők 60%-a szenved tőle. Németországban a lakosság 4%-a, és ennek 50%-a férfi. Magyarországon az átlagnépesség 1-3%-a, ebből 40%-a férfi.

Falászavarról (definíciónak is vehető) akkor beszélünk, ha a kontrollálatlan falásrohamok minimum 3 hónapig fennállnak, és hetente legalább egyszer jelentkeznek. A falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással, ugyanis az érintettek mintegy fele túlsúlyos.

Az alábbi tünetek jellemzők a falászavarra:

1. Visszatérő falásrohamok: Egy aránylag rövid időtartam alatt (kb. 2 óra) nagy mennyiségű étel elfogyasztása, ami több, mint amit egy ember normálisan meg tudna enni.
2. A falásroham alatt kontrollvesztés érzése jelentkezik, tehát nincs önkontroll az evés felett, aki ebben szenved, nem tud leállni, és szinte mindegy mit eszik, válogatás nélkül bármit be tud falni.
3. A falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés (nincs hánytatás vagy hashajtózás, és túlzott mértékű testedzés sem).

Mi jellemző a falásrohamokra?

• a szokásosnál sokkal gyorsabb evés rövid idő alatt,
• evés a kellemetlen teltségérzetig, a has feszüléséig, 
• nagy mennyiségű étel elfogyasztása éhségérzet nélkül,
• magányos evés, mivel erős szégyenérzet alakul ki, ha valaki látná,
• a túlevések után bűntudat, undor és lehangoltság jelentkezik,
• önértékelési zavarral jár.

Miben különbözik a falászavaros elhízott a falászavar nélküli elhízottól?

A falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással. Ezt támasztja alá az is, hogy a falászavarban szenvedők 50%-a túlsúlyos. 

• a falászavaros elhízott több kalóriát fogyaszt a falásrohamok alatt, mint egy falászavar nélküli elhízott,
• a köztes időszakokban, amikor nincs falásroham, jellemzően sok kalóriát tartalmazó ételt fogyaszt,
• a kaotikus evési szokás jellemző rá, mindegy, mit eszik, nem válogat,
• sokkal több édességet eszik, és gyakoribb az étkezések közötti nassolás is,
• a testsúly és az alak fontos, mindig ez foglalkoztatja, mint a falászavar nélküli elhízottat,
• gyakoribb a kísérő betegség, például a depresszió és a szorongásos zavarok.

Miben hasonlít a falászavar és a többi klasszikus evészavar (anorexia, bulimia)?

1. Alacsony önértékelés és önbizalomhiány.
2. A súllyal és a külalakkal való túlzott foglalkozás, ezzel kapcsolatos aggódás. 
3. A kontrollvesztés érzése a falási rohamok során, mely bulimiában is jelen van. 

A falási roham, lehet a stressz levezetésére egy pótcselekvés, nevezhetjük akár jutalomfalatnak is, amikor ezzel jutalmazzuk magunkat valamiért, ami hiányzik: ez lehet egy elismerés, egy dicséret, egy jó szó, amit mástól várunk el, de nem kapjuk meg, és lehet szeretethiány is.

Kiváltó okok:

• alacsony önbecsülés, önértékelési zavar,
• negatív énkép, önbizalomhiány, megfelelési kényszer,
• valamilyen lelki trauma, amire nem találunk megoldást,
• gyermekkori (fizikai vagy szexuális) bántalmazás,
• szeretethiány, szeretetéhség, szeretet utáni vágy,
• egy megoldatlan konfliktus, mely évek óta tart, 
• szorongás, depresszió, félelem
• alkohol- és/vagy drogfogyasztás.

Ha a falási rohamok heti többször is előfordulnak, akkor egy idő után sajnos különböző szervi problémákkal és testi betegségekkel kell számolnunk.

Milyen szövődmények alakulhatnak ki, ha tartósan fennáll?

• elhízás, túlsúly, kóros kövérség,
• cukorbetegség, inzulinrezisztencia
• magas vérnyomás, 
• mozgásszervi betegségek a túlsúly miatt, pl térd és csípő problémák
• magas zsírsavszintek: koleszterin, triglycerid, húgysav,
• gyomorproblémák, reflux, túlzott gyomorsav,
• epehólyag panaszok, epekövesség, 
• metabolikus szindróma,
• keringési zavarok
• depresszió, szorongás, 
• alvászavarok, alvási apnoe szindróma.

Mi segít a falászavar megszüntetésében?

Nincs rá egy általános megoldás. Nincs rá szabály és képlet sem. Ugyanis mindenkinél más a kiváltó ok, a gyermekkorban lemásolt viselkedésminták sem egyformák, a megküzdési stratégiák is különböznek.

Ami mindig segít:

1. Keresd meg a kiváltó okot, gyerekkorig visszamehetsz, mivel gyakran onnan indul ki.
2. Juss el a felismerésig, mi a falászavarod oka, és fogadd el.
3. Szüntesd meg az okot, vagy ha nem megy, akkor változtasd meg a hozzáállásod.

A fenti 3 lépés szükséges, hogy a probléma (falászavar) gyökeréig menj, tárd fel, ismerd fel, hogy mikor és mi váltotta ki, majd dolgozz rajta addig, míg meg nem szünteted.

Ha személyre szabott tervet szeretnél magadnak kidolgozni, szívesen segítek. Keress emailben. Olvasd el Csilla történetét, ő hogyan változott meg és mit változtatott, mert erre te is képes vagy!