Hatékony időgazdálkodás kiégés nélkül

A lendületes, gyorsan változó hétköznapjaink során igazi művészet megtalálni az egyensúlyt a munkánk, az otthoni feladatok, a magánélet és a saját pihenésre, feltöltődésre szánt idő között.

Állandóan a választ keressük olyan kérdésekre, mint például, hogyan:

• tudnám a legrövidebb idő alatt a legtöbb feladatot elvégezni?
• oldjam meg a leghatékonyabban a mára eltervezett dolgaimat?
• végezzek a munkámmal 8 órán belül?
• ússzam meg a legkevesebb stresszel?
• ne keverjem a munkahelyi és a magánéleteti problémákat? 
• találjak önmagamra is időt, ami a saját ÉnIdőm? 

Miközben bűvész módjára ügyeskedünk a női szerepeink, karrierünk, a személyes elköteleződéseink és a folyamatosan bővülő teendőink listájával, nem csoda, hogy sokan a kiégés szélén találjuk magunkat.
Vajon miként és hogyan szerezhetjük vissza az időnk irányítását, hogy sikerüljön a vágyott egyensúlyi állapotot megtalálni? 

Mivel az idő az egyik olyan erőforrásunk, amely véges mennyiségben áll rendelkezésre, ezért az internet tele van időgazdálkodási tippekkel. 

A probléma csupán az, hogy olyan általános megoldásokat kínálnak, amelyek a széles közönséghez szólnak és így sok mindenkinek ígérnek megoldást a problémájukra.

De egy általános tanács, tipp nem tudja figyelembe venni a te egyéni élethelyzetedet, a munkahelyi időbeosztásodat és a szabadidőd mennyiségét sem. 

Miközben minden szerepünkben meg akarunk felelni, egy hatékony időbeosztás kialakítása csak egy újabb feladatnak tűnik a listánkon. 

Nőként, vállalkozónőként ez hatványozottan igaz, mert az esetek többségében az otthoni feladatok mentális terhét is a nő viszi. 

Akkor is, ha van segítsége (pl.: takarító/nő vagy rendeli az ételt), annak megszervezése, a feladatok meghatározása, leosztása is az ő feladata. Ha gyerekek is vannak, akkor a velük kapcsolatos feladatok, a házi feladat ellenőrzése, táska bepakolása és a különböző iskolai vagy óvodaii projektekhez szükséges tárgyak beszerzése is, elsősorban a nőkre hárul a családban.

Az idő, mint ellenség

Mivel folyamatosan fejben kell tartani valamit, azt érezheted, hogy az idő az ellenségeddé válik. Állandó nyomás alatt érzed magad, sürget az idő, és sosincs belőle elég. A német ezt „Zeitdruck”-nak nevezi, magyarra nehéz fordítani, szó szerint „időnyomást” jelent. 

Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor minden összesűrűsödik és felgyűlik. Ilyen a pénzügyi év zárása a könyvelők életében, a kampányidőszak a marketing szakembereknek, vagy akár az évkezdés a tanárok számára. 

Ha belátható időn belül megszűnik az akut stressz az életünkben, akkor a szervezetünknek lehetősége van visszaállni az egészséges tartományban való működésre. 

Ha ez nem történik meg, ha folyamatosan pörgeted magad, mintha egy gombnyomásra működnél, akkor anélkül zsigereled ki magad, hogy észrevennéd.

Mi történik a szervezetedben?

Lehet, észre sem veszed, de a folyamatos stressz miatt a szervezeted állandó pörgésben van és készenlétben áll. A kortizoltermelés a maximumon van, ami a mellékvesék kifáradásához vezet és megjelennek a stressz egészségre káros jelei.

Ha folyamatosan ingerlékeny vagy, reggel is fáradtan ébredsz, emésztési problémáid vannak, vagy akár állandóan édes és sós ételeket kívánsz, akkor már jó úton vagy a krónikus stressz okozta lelki és testi tünetek valamint a kiégés felé. 

Természetesen, orvosként tudom, hogy a fent felsorolt tünetek más betegségre is utalhatnak, látatlanban soha nem diagnosztizálok, ezért ha bármelyik problémától is szenvedsz, mindenképpen fordulj először a háziorvosodhoz! Ha labor és egyéb orvosi leleteket mutatsz be nekem én is szívesen segítek neked.

A kiégés széléről visszahozott apáca

Évekig dolgoztam olyan németországi rehabilitációs klinikákon, ahol azok az  emberek töltenek 6-8 hetet, akik kimondottan burn-out és stressz által kiváltott testi és lelki zavarokból keresik a kiutat. 

Nincs gyógyszeres kezelés és nem kimondottan pszichoterápia, helyette egyéni- és csoportos üléseken vesznek részt a páciensek, ahol a nyitottság, őszinteség a jellemző, és a rengeteg beszélgetés, interaktív, dinamikus csoportmunka valamint  a saját sikeresen alkalmazott megoldási stratégiák megosztása az, ami eredményességre vezet.

Ezek olyan pozitív tapasztalatok megélését teszik lehetővé, melynek során mindenki felismeri, hogy neki mi nem működik és miért nem. A közel két hónap alatt olyan személyre szabott megoldási stratégiák születnek, amelyeket a résztvevők saját maguknak (a csoport és a szakember támogatásával) dolgoznak ki. 

Az egyik esetem igencsak emlékezetes volt, ugyanis egy 84 éves apáca került a csoportomba, akit folyamatos fertőzések, gyulladások gyötörtek, és emiatt a kórházak állandó vendége lett. Ahogy kigyógyult az egyik betegségből, szinte azonnal a másik döntötte le a lábáról. A kórházakban nem találtak konkrét krónikus fizikai betegségre utaló jelet.

Szerencsére az orvosai nem könyvelték el, hogy a kora miatt legyengült immunrendszere az állandó betegeskedés oka, pszichoszomatikus okra gyanakodtak és kapott beutalót abba a rehabilitációs intézetbe, ahol én is dolgoztam, és mint páciens hozzám került. 

Korát meghazudtolóan éles elméje volt, így az egyéni és csoportos ülések során hamar kirajzolódott a háttérben meghúzódó probléma. 

Elmondta, egy kolostorban él, ahol ugyan teljes ellátást kap a nyugdíjáért, de egyrészt semmi zsebpénzt nem kap, így magának még egy gyümölcsöt sem tud venni, másrészt még mindig napi nyolc órában várták el tőle, hogy ellássa feladatait.

Főnővérként az idős apácákat ápolta és szervezte a mindennapjaikat. Egy fiatalabb szervezetnek is megterhelő lett volna ez az igénybevétel, így nem csoda, hogy a nyolcadik ikszen túl már határozottan jelzett a teste, hogy ideje lassítani és mindenféle betegséget, még tüdőgyulladást és gyakori felsőlégúti fertőzéseket is produkált, csak hogy megálljra késztesse, de ő nem ismerte fel, mi a gond.

Az ülések során azt a feladatot kapta, hogy írja le pontokba szedve az összes rábízott feladatot, majd kértem, hogy válogassa ki közülük azokat, amelyeket örömmel végez. 

Két oldalt írt tele, így végre ő is szembesült vele, hogy micsoda munkamennyiséget végzett el egy nap alatt.

Elmondtam neki, hogy amikor már átlépjük a saját határainkat, a napi 8 órás munka okozta testi és mentális terhelést az ő korában a szervezet nem bírja és különböző betegségek formájában jelzi, hogy nem bírja tovább. 

Összesen hat hetet töltött a klinikán, ahol ő is felismerte, hogy az állandó betegeskedése a szervezete segélykiáltása volt, hogy ideje lassítani. 

A klinikáról már az őáltala kidolgozott feladattervvel távozott, amelyet előterjesztett a kolostor vezetőjének. 

Arra kértem, hogy küldjön nekem majd egy képeslapot egy hónap múlva és írja meg, mi történt. 

A beszámoló meg is érkezett az ígért időben: elfogadták az új munkarendre vonatkozó tervet, és most testileg és lelkileg is jól érzi magát. És csupán 4 órában dolgozik.

Egy ideális világban…

…mindannyian időben felismernénk, hogy baj van, és lehetőségünk is lenne változtatni.

Nem dolgoznánk 8 óránál többet, időben lefeküdnénk aludni, és lenne elég időnk kikapcsolódni is.

A mai rohanó világunkban sajnos a stressz és az egyre nyomasztóbb elvárások olyan alattomosan tudnak bennünket behálózni és nyomás alá helyezni, hogy önismereti eszközök hiányában, nagyon nehéz felismerni, hogy szenvedő alanyok vagyunk. 

Ne várd meg, míg eljutsz a kiégésig, mert a szervezeted megbetegszik, és a teljes felépülés, regenerálódás beletelhet több hónapba, de akár évbe is. Hiszen a kiégés sem napok alatt alakul ki, így a gyógyulás is időt vesz igénybe. 

A németországi klinikákon már sikerrel alkalmazott módszerem ezentúl online, csoportos tréning formájában is elérhető:

Hat héten keresztül, közösen dolgozunk azon, hogy először megerősítsük az önbizalmadat, közben reális célokat tűzz ki, és ki is dolgozd azt a pontos tervet, amellyel el is éred majd őket. A tréning végén kész tervet viszel magaddal a te személyedre szabva, melyről egy visszajelzést is kérek 1 és 2 hónapon belül. A visszajelzés számodra ingyenes ülés keretében történik.

Jelentkezni a csoportos tréningre ezen az e-mail címen tudsz.