Az imposztor szindróma egy önértékelési zavar, amelyhez gyakran önbizalomhiány is társulhat, és állandó lelkiismeret furdalással jár.
Az ebben szenvedő megkérdőjelezi a saját szakképzettségét és rátermettségét az adott munkaterületen akkor is, ha megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezik.
Bizonyára benned is felmerültek ehhez hasonló kérdések, miközben valamit intéztél, szerveztél, ügyintéztél:
- Biztos, hogy jól csináltam?
- Képes vagyok ezt a feladatot elvégezni?
- Mi van, ha kiderül, hogy nem is vagyok olyan jól képzett?
- Értek én egyáltalán ehhez?
- Mi van, ha rájönnek, hogy nem elég jó a szaktudásom?
- Lehet, hogy csalónak néznek és arra gondolnak, hogy átvertem őket?
- Alkalmas vagyok erre a feladatra?
- A szerencsének köszönhetem, hogy helyt tudtam állni?
Ha a fenti kérdések gyakran fogalmazódnak meg benned, érdemes elolvasnod az imposztor szindróma típusait, és elgondolkodni azon, hogy te melyikbe tartozhatsz.
Az imposztor szindróma egyik legelismertebb szakértője, Valerie Young A sikeres nők titkos élete című könyvében ezt a témát feldolgozta. Young öt fő típusba sorolta az imposztor szindróma elszenvedőit.
A perfekcionista
Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik irreálisan magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben, és ha nem teljesítenek 100%-osan, akkor ezt kudarcnak élik meg. Megkérdőjelezik saját szakmai tudásukat és rátermettségüket, ha valami nem a terveik szerint történik.
Superman/Superwoman
Olyan emberek e csoport tagjai, akiket a bizonyítási vágy és teljesítési kényszer hajt. Be akarják bizonyítani a főnöküknek, hogy alkalmasak az általuk rábízott feladatokra és pozícióra. Jellemző rájuk, hogy túlvállalják magukat, hazaviszik a munkát és folytatják otthon, míg be nem fejezik, természetesen a magánélet és a családjuk rovására.
A sikertelen géniusz
A sikertelen géniusznak gyakran az általa betöltött pozícióra valamilyen veleszületett tehetsége van, ami lehet egy adott munkakör. Azonban ha másik területen sikertelenség éri, akkor előjönnek az imposztor szindróma tünetei és úgy gondolja, hogy mivel kudarcélménye volt korábban, már azon a területen sem érdemli meg a sikert, ahol mindig is jól teljesített.
A képzéshalmozó
Ebben az esetben a szakmai megfelelési kényszer mutatkozik meg, ami azt jelenti, hogy az érintett személy egyik tanfolyamról és képzésről megy a másikra, állandóan képzi magát, mert úgy érzi, hogy még mindig nem elég képzett a szakmájában.
A szólista
Ő hajlamos túlzott mértékben magára venni a feladatokat, azaz túlvállalja magát, és nem tudja elviselni, ha munkavégzésébe beleszólnak. Még a segítséget sem fogadja el másoktól. Gyakran önértékelési zavar is fellép, és nehezen viseli el, ha valamit nem tud egyedül elvégezni.
Mi jellemző még az imposztor szindrómára?
Gyerekkori traumák, sérelmek, negatív életesemények is kiválthatnak imposztor szindrómát. A szüleink viselkedési mintáját is másolhatjuk, és mikor felnőttkorba jutunk, nem értjük, mitől vagyunk mindig elégedetlenek magunkkal. Ha a szülői házban gyakran hangzottak el elégedetlenséggel kapcsolatos mondatok, nagy a valószínűsége, hogy lekoppintottad és a felnőttkorba hoztad magaddal. Tudatában sem vagy, hogy alkalmazod őket.
A téma egyik kutatója volt a német Birgit Spinat professzor, aki szerint az imposztor szindróma kialakulásának hátterében negatív gyermekkori tapasztalatok állnak. Például ha a gyermeket csak akkor dicsérik meg, ha a szülők elvárásainak megfelel, vagy azt tanulja meg otthon, hogy szülőktől szeretetet az elvárt teljesítmény elérésekor kap. Az ilyen családokra jellemző, hogy a gyereket túldicsérik vagy kemény kritikával illetik a szülők. A gyerekek szeretetéhesek, bármit megtesznek, amit a szülő kér tőlük, csak azért, hogy szeretetet kapjanak. Felnőttkorban döbbennek rá, hogy olyat is megtettek, amit nem akartak, vagy felnőtt ésszel már biztos nem tennének meg.
A kemény kritika vezethet megfelelési kényszerhez a munkahelyen és a párkapcsolatban is, amikor középpontban áll a másoknak való megfelelés csupán azért, hogy elismerést kapjunk és akár megdicsérjenek.
A tökéletességre törekvés és perfekcionizmus is hozzátartozhat az imposztor szindrómához. A cél mindent a legprofibban és legprecízebben elvégezni, hogy mások elégedettek legyenek velünk.
Mikor kérjünk segítséget?
Az imposztor szindróma egy bizonyos szintig gyakori és normális jelenség, hisz mindenkivel előfordulhat, hogy valami miatt meginog az önbizalma, és megkérdőjelezi, hogy a sikerét saját magának köszönheti-e.
Segítséget szakembertől akkor érdemes kérni, ha a mindennapokat zavaró tényezővé válik, szorongást és stresszt vált ki. Gyakori a rástresszelés is: már a nap úgy indul, hogy felpörgetjük magunkat a kihívásokra és emiatt idegeskedünk, feszültek vagyunk. Amennyiben hosszabb ideig fennáll, kialakulhat idővel pánikbetegség, depresszió, alvászavar, de burnout-hoz is vezethet.
5 tipp az imposztor szindróma leküzdésére
- Beszéljünk róla másokkal, és hallgassuk meg a véleményüket.
- Vállaljuk fel a sikereinket és emlékeztessük magunkat rájuk.
- Vezessünk eredménynaplót a sikereinkről és olvassuk el újra.
- Különítsük el az érzéseket és a tényeket. A tények a mérvadók.
- Ne hasonlítsuk össze magunkat másokkal, mert egyediek vagyunk.
Mit tudsz tenni magadért, ha szeretnél megszabadulni az imposztor szindrómától?
Feladat + gyakorlat
Kövesd az alábbi lépéseket.
Vegyél elő egy jegyzetfüzetet.
Készülj fel egy írásgyakorlatra. Szánj rá elegendő időt.
Írj le egy olyan helyzetet, ami számodra sikert hozott.
Biztosan volt olyan élethelyzeted, amikor a legjobbat hoztad ki magadból, remekeltél, a legjobb formádat mutattad és sikerélményben volt részed. Ezeket nem szoktuk elfelejteni. Ezt írd le.
Írd le minden részletét aprólékosan.
Minden mozzanatot írj le, próbálj emlékezni rá, mintha a lelki szemeid előtt ismét lejátszódna. A konkrét cselekedeteid és a sorrendjük is fontos.
Alkalmazd a storytelling módszerét.
Most olvasd fel hangosan, mintha egy színpadon lennél. Te vagy a főszereplő és eljátszod ezt a történetet.
Használd.
Amikor megkérdőjelezed valamilyen cselekedetedet vagy sikeredet, szakmai tudásodat, vedd elő és olvasd el, amit írtál.
Ez egy énmegerősítő gyakorlat, amelynek célja az erősségeid, a szakmai felkészültséged és a rátermettséged tudatosítása. Segíthet neked az önbizalmad mélyítésében, a magabiztosságban, és az imposztor szindróma felismerésével egyidejűleg annak megszüntetésében.
Amennyiben kérdésed van, vagy további segítségre van szükséged, jelentkezz egy ingyenes konzultációra.